„Szárba szökkent” a zöldipar
Alaposan kibővült a milliárdosok klubja az elmúlt három évben a hazai környezetvédelmi iparban – derül ki a KSZGYSZ felméréséből. Az érdek-képviseleti szervezet még az év elején küldött szét egy kérdőívet tagvállalatainak, s az eddig beérkezett válaszok alapján megállapítható: az évi egymilliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő vállalatok száma a három évvel ezelőtti 15-ről 2004-re 23-ra emelkedett. Ezt a cégbíróság adatai is megerősítik, amely szerint az ágazat tíz legnagyobb szereplőjének árbevétele 2004-ben együttvéve meghaladta a százmilliárd forintot.
A milliárdos kategóriába tartozó cégek ezzel mára meghatározó súlyra tettek szert az ágazatban, miközben a KSZGYSZ előző felmérésekor még az évi 100 és 500 millió forint közötti éves forgalmat lebonyolító cégek köre volt a legszélesebb a válaszadók között. Igaz, a felmérés nem teljes körű, mivel egyelőre alig több mint száz tagvállalat küldte meg válaszait a szövetség részére – tette hozzá Székely Anna, a KSZGYSZ ügyvezető igazgatója. Az ágazat szereplői döntően persze az ennél kisebb forgalmat lebonyolító vállalkozások közé tartoznak. A válaszadók közül 2004-ben 14-en 500 millió és egymilliárd, 20-an 100 és 500 millió, 14-en 50 és 100 millió forint közötti, 20-an pedig ennél is kisebb árbevételt értek el.
Ezzel együtt az ágazat növekedési üteme jócskán meghaladja a GDP-bővülés mértékét, s ezt elősegítendő a vállalkozások széles körben hajtottak végre különböző beruházásokat az elmúlt egy-két évben. A kommunális hulladékok gyűjtésének és kezelésének fejlesztése mellett – többek között – az idén épültek ki a roncsautó-hasznosító hálózatok, most folyik az e-hulladékok feldolgozásához szükséges feltételek megteremtése, továbbá új jelenség az export megjelenése is. Az ágazat szereplőire korábban nem volt jellemző a kivitel, ám a mostani felmérésnél már a válaszadók negyede felelte azt, hogy külföldi megbízásai vannak, vagy más országokba is szállít. Az export zömmel az európai uniós tagállamokba irányul, ám ezek mellett egyre erősebb az érdeklődés Románia, Bulgária és Ukrajna iránt is. Mindezeken túl jól érzékelhető a gyártási tevékenység erősödése is. Négy évvel ezelőtt a cégek többségénél a szolgáltatás volt a meghatározó, ám a vállalatok jelentős része azóta eltolódott a gyártás irányába a több lábon állás jegyében.
Ezzel szemben a további gyors növekedést az ágazat tőkehiánya komolyan gátolhatja. Az elmúlt egy évben tovább erősödött a piaci verseny annak köszönhetően, hogy az uniós vállalatok fokozták aktivitásukat Magyarországon, miközben a hazai cégeknél nincs meg a kellő tőke ahhoz, hogy piacot szerezzenek Nyugat-Európában. Ráadásul sok esetben a jogszabályi változtatások kiszámíthatatlansága és a túlterhelt hazai hatóságok munkájának lassúsága is hátráltatja tevékenységüket.
A fennálló problémák ellenére a szereplők többsége a piac erősödésére számít a KSZGYSZ kérdésére adott válaszaik alapján. A szövetség felmérésében részt vevők közül 56-an további piacbővülést várnak, 33-an a stagnálására számítanak, és mindössze heten valószínűsítették, hogy visszaesés következhet be az ágazatban.
