A dízelek az idén lenyomják a benzineseket
Európában egyre többen vásárolják a benzinmotoros autóknál mintegy 30 százalékkal kisebb üzemanyagigényű, ugyanakkor drágább dízelgépjárműveket. A PricewaterhouseCoopers (PwC) és az Eurocarprice.com legfrissebb negyedéves jelentése szerint a dízelek a teljes európai autópiacból jelenleg 49 százalékkal részesednek. Az előrejelzések alapján 2006-ban Európa-szerte azonban már több dízelautót fognak értékesíteni, mint benzinest.
Bár a dízelüzemű autók 2006-os térnyeréséhez nem fér kétség, arról továbbra is megoszlanak a szakértői vélemények, hogy hosszabb távon mekkora piaci részesedést szerezhetnek. Armin Krug, a PwC Magyarország autóipari csoportjának vezetője nem tartja kizártnak az 55-60 százalékos részesedés elérését sem, ám az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások betartása érdekében végzett fejlesztések pluszköltségeit továbbra is meg kell fizetniük a vevőknek. Nem véletlen, hogy a dízelüzemű autók iránti kereslet azokban az országokban a legnagyobb, ahol a legjelentősebb a dízel és a benzin ára közötti eltérés. A gázolaj árának országonként változó adótartalma továbbra is piacszabályozó tényező marad.
Bár az új autók átlagos fogyasztóiár-emelkedésének dinamikája a gyengébb értékesítési adatok miatt egyre csökken, 2005 utolsó negyedévében a dízelüzemű autók drágulása éves viszonylatban mégis elérte a 3,5 százalékot, enyhén meghaladva ezzel a benzinesek 3,2 százalékos értékét. Összességében 19 vizsgált ország átlagos újautó-árai 3,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, miközben az összesített forgalom 0,6 százalékkal esett vissza.
A PwC európai újautóár-indexe szerint Európa legdrágább autópiaca továbbra is Dánia, ahol az új járművek ára átlagosan 91 százalékkal magasabb, mint az eurózónában. 2005 utolsó negyedévében a legolcsóbbnak Svájc számított, ahol az átlagnál 8 százalékkal voltak alacsonyabbak az átlagos újautó-árak. Az új kocsik átlagos ára Magyarországon 5 százalékkal alacsonyabb, mint az eurózónában, és a PwC szerint a gyenge kereslet fogta vissza az áremelkedést: az átlagos áremelkedés az európaitól jóval elmaradva mindössze 0,7 százalékos volt. A legdinamikusabban a mini (3,6 százalék) és a prémium (1,8 százalék) kategóriában emelkedtek az árak. A benzinüzemű autók ára átlagosan fél százalékkal, míg a dízeleké 1,3 százalékkal nőtt.
Tavaly négy százalékkal kevesebb új személygépkocsi talált gazdára, a dízelüzemű autók piaci részesedése jelentősen emelkedett, és az összes eladások 17 százalékát tette ki. A forgalomba helyezett dízelek száma 29 százalékkal nőtt, míg a benzineseké 6 százalékkal csökkent.
A különböző európai autópiacok továbbra is eltérő értékesítési szintet mutatnak. A „nagy ötök” közül az európai átlagnál kisebb áremelkedést produkáló Német-, Spanyol- és Franciaországban kissé javultak az értékesítési adatok. Közép-Európában az értékesítési adatok továbbra is gyenge eredményt tükröznek, főleg Lengyelországban, ahol az új autók forgalma mintegy harmadával marad el az egy évvel korábbitól. A lengyel autópiac az egyetlen, ahol az átlagárak csökkennek, de az áremelkedés üteme Csehországban és Magyarországon is egy százalék alatt maradt.
