A nők kevesebbet keresnek, de jól érvényesülnek
Svédország, Norvégia, Izland, Dánia és Finnország – ezekben az államokban a legkisebb a nemek közötti szakadék, állítja a Világgazdasági Fórum (WEF) 2004-es tanulmánya. E szerint a skandináv országok nyújtják a nők számára a legszélesebb oktatási, politikai és szakmai lehetőségeket, a gyengébbik nem számára itt sokkal magasabb életszínvonalat biztosítanak, mint a világ más részein. Az esélyegyenlőséget öt területen vizsgálták, így a bérezést, a munkaerő-piaci érvényesülést, a politikai döntéshozatalt, az oktatásban való részvételt, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Az első 15 legsikeresebb ország között tíz uniós tagállam szerepel, a már említett országok mellett Nagy-Britannia a nyolcadik helyet szerezte meg, Németország a kilencediket, és három újonnan csatlakozott ország is igen jól teljesített, nevezetesen Lettország (11.), Litvánia (12.) és Észtország (15.).
A balti államok messze megelőznek olyan „régi” tagállamokat, mint Belgium (20.), Portugália (23.) vagy Spanyolország (27.). Az Európai Unió viszonylatában a legrosszabb „helyezést” Olasz- (45.) és Görögország (50.) érte el, amelyek gyenge teljesítménye a nők döntéshozatalban való alacsony részvételével és korlátozott szakmai lehetőségeikkel (különösen a karrier terén) magyarázható. Lengyel-, Magyarország, Szlovákia és Csehország viszonylag jól teljesített, 19–25. közötti helyezéseket érve el. A tanulmány elismeri, hogy ezekben az országokban különösen nehéz a nők számára a munka és a magánélet összeegyeztetése.
Magyarország az összesített eredmények alapján a 24. helyen áll, a munkaerő-piaci érvényesülés tekintetében viszont bronzérmesek vagyunk. Rossz a helyzet az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén, itt a 40. helyre szorultunk, 39. helyen állunk a nők képzésben való részvétele alapján, a bérezés tekintetében a 30., a politikai döntéshozatal terén a 28. helyen állunk. Az öszszesített eredmények alapján a tagjelölt országok közül Bulgária és Románia a 29., illetve a 41. helyezettként végzett. Érdekesség, hogy Bulgária a nők gazdasági részvételét tekintve az Európai Unió sok jelenlegi tagállamánál jobb eredményt tudott felmutatni. Az elemzés furcsa eredményekre jutott Svájccal kapcsolatban. Bár az ország csak a 34. helyre került, és ezzel elmaradt szomszédaitól, az egészségügy tekintetében jó eredményeket ért el, s hasonlóképpen jól teljesített a nők politikai részvételét illetően. A többi kontinensen Új-Zéland, Kanada és Ausztrália öszszesítve az első tíz között szerepel (a 6., a 7. és a 10. helyet szerezve meg), a nők politikai részvételét tekintve pedig Új-Zéland végzett az élen. Az Egyesült Államok lemaradása egyértelmű volt a nyugat- és észak-európai országokhoz képest: Írország (16.) és Costa Rica (18.) között végzett. Bár az Egyesült Államok az oktatás terén jó eredményeket könyvelhetett el, a nők gazdasági lehetőségeit, egészségügyi helyzetét és jóllétét tekintve azonban jóval gyengébb eredményeket tudott csak felmutatni. Ez utóbbiért az elemzők elsősorban a szülési szabadság korlátozott hozzáférhetőségét, az anyasági juttatások hiányát és a kormány által nyújtott gyermeknevelési támogatások szegényes voltát tették felelőssé.
Az olyan népes nemzetek, mint India (53.), Pakisztán (56.) és Egyiptom (58.) a legrosszabb minősítésű országok között szerepelnek, a férfiak és nők között nagyfokú egyenlőtlenséget mutatva valamennyi vizsgált területen. Néhány kivételről is említést kell azonban tennünk. Az egyik ilyen példa Thaiföld, amely első helyen végzett a nők gazdasági részvételét tekintve; a másik pedig Törökország, amely e területen a 22. helyezést érte el, míg az összesítésben csak az 57. helyen végzett. India viszonylag jól teljesített a politikai részvétel tekintetében (24.), ezzel kapcsolatban a jelentés megállapítja, hogy „olyan fejlődésről van szó, amely igen ígéretes a jövőre nézve”. A tanulmány elismerte, eddig egyetlen országnak sem sikerült felszámolnia a nemek közötti egyenlőtlenségeket. (KI)
A hazai felső vezetők között körülbelül 20, a középvezetők között pedig 40 százalék a nők aránya – becsülte lapunknak Sághy András, a Kienbaum Hungary ügyvezető igazgatója. A szakember úgy véli, a hazai társadalom, illetve üzleti élet kevésbé konvencionális, mint általában a nyugat-európai országoké, így lehetséges, hogy a munkaerő-piaci érvényesülés vizsgálatakor Magyarország a harmadik helyre került. Sághy András szerint a magyar nők kreativitása, munkához való hozzáállása, minőségorientáltsága és precizitása teszi alkalmassá őket a vezetői posztokra, ahol főleg a marketing, pénzügy területén jók a karrierépítési lehetőségeik. A bérezés tekintetében a vezetői posztokon korántsem akkora a különbség a férfiak és a nők között, mint a szakértői beosztásokban. A javadalmazásban való eltérés 10–20 százalék között mozog a magasabb szinteken – mondta a szakember.
