Dinamikusan bővül a biztonsági piac
Az idén 2005-höz képest várhatóan több mint 16 százalékkal, 30,8 millió dollárosra bővül a biztonsági szoftverek hazai piaca – közölte érdeklődésünkre Komáromi Zoltán, az IDC Magyarországi Kft. ügyvezető igazgatója. Tavaly az ilyen típusú alkalmazásokból 26,4 millió dollár bevételre tettek szert a forgalmazók, ez 2004-hez képest közel 16 százalékos bővülést jelent. Ezzel a teljesítménnyel a magyar piac harmadik a régióban, Orosz- és Lengyelország mögött. Ugyanakkor a magyar piac még mindig lényegesen elmarad a hasonló méretű, fejlettebb országok hasonló szegmenséhez képest. A magyarországi költés például csak negyede az ausztriaiénak és harmada a finnországiénak – mondta el Komáromi Zoltán.
A hazai piac szerkezetében is eltér a fejlettebbektől, hiszen nálunk az alapszintű és elengedhetetlen védelmet képviselő vírusvédelmi, spamszűrő és tűzfalszoftverek a költés közel 70 százalékát teszik ki. Ez az arány a fejlettebb piacokon 60 százalék körül alakul. A magyar informatikai biztonsági szoftverek piacának növekedése – a többi kelet-európai országéhoz hasonlóan – ugyanakkor lényegesen meghaladja a nyugat-európai piacok fejlődési ütemét.
A következő években a hardvermegoldások előretörésére számítanak az IDC-nél a kelet-közép-európai régióban; a 2004-es 626 millióról 2009-re 1,4 milliárd dollárra nő a különböző biztonsági eszközök piaca, amely évente átlagosan 20 százalékos bővülést jelent. A szoftvereknél ugyanakkor 15 százalékos átlagos éves növekedés várható, így a szegmens a 2004-es 3 milliárdról 2009-re 6 milliárdosra bővül. Az informatikai fenyegetések felismerését mutatja, hogy míg tavalyelőtt a térség vállalatai az IT-költségvetés 2,5 százalékát fordították a biztonságra, addig 2009-re ez az arány 4 százalékra nő majd.
A régióban rejlő lehetőségekre a nemzetközi IT-biztonsági megoldások szállítói is növekvő figyelmet fordítanak, egyre több szereplő lép be a kelet-európai piacokra vagy erősíti meg itteni partneri hálózatát, nyit saját képviseletet. A térség számos helyi fejlesztővel is büszkélkedhet, akiknek növekvő versennyel kell számolniuk, ugyanakkor eddigi sikereik egyes iparágakban (például a kormányzatban, távközlésben) kiépített pozíciójuk és innovációs képességük alapján sikeresen vehetik fel a versenyt – tette hozzá Komáromi Zoltán.
Az informatikai biztonság iránti növekvő figyelmet mutatja az IDC által február elején Budapesten megrendezett IT Security Central and Eastern Europe 2006 konferencia sikere. A konferencián az előadók az üzleti működés, a stratégia, a technológia és az emberi viselkedés kontextusában mutatták be a biztonság kérdését, és ismertették, hogyan lehet a modern információtechnológiát az informatikai rendszerek biztonsági szintjének növelésére a leghatékonyabban igénybe venni. Az előadások olyan témákat öleltek fel, mint például a törvényi előírásoknak való megfelelés, a fizikai és hálózati biztonság, az alkalmazások és webalkalmazások biztonsága, a vezeték nélküli hálózatok, a mobileszközök védelme.
A virtuális világból érkező fenyegetések fejlődésében növekvő szerepet játszik a szervezett bűnözés, az új biztonsági támadások megjelenése mögött egyre gyakrabban az anyagi haszonszerzés motivációja áll. Az IT-biztonsági támadások oldalán a szakosodás már korábban lezajlott. Az új vírusok, támadási technikák kidolgozása továbbra is magas szakmai tudást és innovatív képességeket igényel. Ugyanakkor a rosszindulatú kódok elkészítéséhez szükséges programelemek internetes megosztása révén a támadások indítása ma már korlátozott szakmai tudású amatőrök számára is lehetségessé vált. Ebbe a típusú szakosodásba vitt újabb szintet és új motivációt a szervezett bűnözés megjelenése. Természetesen a szervezett bűnözés megjelenése az iparági és vállalati szintű szabályozás megjelenését is magával hozta. A biztonsági fenyegetések fejlődése mellett a szabályozásoknak (például Basel II, PSZÁF, adatvédelemi előírások, BS7799, belső IT-biztonsági szabályozások) való megfelelés a piac egyik legerősebb hajtóerejévé lépett elő.
A legújabb támadási technikákkal (trójaiak, kombinált vírusok, adatlopás, csomagok lopása a hálózatokon, kémprogramok) a lehetséges fenyegetések tárháza mára olyan szerteágazóvá vált, hogy a százszázalékos védelem megteremtése rendkívül költséges lett. Ezért egyre fontosabb a kockázatelemzés, amely a tényleges fenyegetések felmérésének és a vállalt kockázatok és a vállalható IT-biztonsági költségek közötti egyensúly megteremtésének eszköze.
Az informatikai biztonságért felelős szakembereknek más kihívásoknak is meg kell felelniük. Az egyik ilyen aktuális feladat a biztonsági megoldások integrálása. A sokrétű fenyegetések szigetmegoldásokkal történő kezelése előbb-utóbb olyan nehezen átlátható rendszerekhez vezet, amelyek üzemeltetése, karbantartása, frissítése átlépi az ésszerű költségek határát. Szükségessé válik a megoldások integrálása, az egységes, központosított menedzselhetőség létrehozása, amely csak az integráció segítségével érhető el – hangsúlyozta Komáromi Zoltán.
