Elutasított végkielégítés
Ha a bíróság jogerős ítéletben elutasította a munkavállaló – munkaszerződésben kikötött – végkielégítésre irányuló igényét, úgy ez kárigényként nem érvényesíthető – hangsúlyozta a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő perben.
A volt vezérigazgató felperes 8,4 millió forint végkielégítés megítélése iránt fordult a munkaügyi bírósághoz. E fórum, majd a másodfokú bíróság is elutasította keresetét. Az indoklás szerint a végkielégítés megfizetésére vonatkozó munkaszerződést az igazgatóság elnöke írta alá, jóllehet a felperes tekintetében a munkáltatói jogkört kizárólagosan a közgyűlés gyakorolta. Így a munkaszerződésnek ez a kikötése érvénytelen – szögezték le a bíróságok.
Ezután a felperes az elutasított végkielégítéssel azonos összegű kártérítési igénnyel lépett fel. Arra hivatkozott, hogy kára az igazgatóság elnökének mulasztásából ered, mivel az nem kérte a munkaszerződéshez a közgyűlés döntését. Ő maga pedig a végkielégítésre vonatkozó pont nélkül nem kötötte volna meg a szerződést. Keresetét első és másodfokon elutasították, ezért felülvizsgálati kérelemmel fordult az LB-hez. A bíróságok jogsértéssel állapították meg a tényállást. Egyébként a végkielégítésről a cég vezetőinek tudomásuk volt, és azt nem kifogásolták. Érvelt az alperes visszaélésszerű magatartásával is, hiszen az csak utóbb, a munkaviszony megszűnésekor hivatkozott az érvénytelenségre.
Az LB nem találta alaposnak a kérelmet. A végkielégítés iránti igényt a korábbi jogerős ítélet azért utasította el, mert az arra vonatkozó megállapodás a felperes és az igazgatóság elnöke között született, pedig e körben a közgyűlésnek volt hatásköre. Nem merült fel adat, hogy a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. A jogerős ítélettel elbírált anyagi igény és az annak alapjául szolgáló tények, jogi okfejtések az ítélt dolog tárgyát képezik, ezért vitássá nem tehetők, attól későbbi perben a bíróság nem térhet el. A felperes keresete ugyanazon feleket érintően, ugyanabból a ténybeli alapból ered, azonos az elbírált jog is, mivel a munkaszerződésben kikötött juttatásra irányul. Mindezt nem érinti, hogy a felperes ugyanazt az igényt kárként kívánta érvényesíteni, más jogalapra hivatkozva. Az igény ítélt dolog jellegét hivatalból kell figyelembe venni. (KK)
