Metróhuzavona Prágában is
A budapestihez hasonló vita tört ki a cseh főváros vezetése és a kormány között, miután az önkormányzat döntött Prága kerülethatárainak átrajzolásáról, s ezzel elhárult az adminisztratív akadály az A metróvonal bővítése elől. A földalatti vasút új szakasza a Ruzyně repülőtérig vezetne, ám a projekt finanszírozása igencsak bizonytalan.
A város vezetése szerint a 17 kilométeres szakasz 30-40 milliárd koronás (1-1,4 milliárd eurós) építési költségének oroszlánrészét az államnak kellene állnia – írja a Czech Business Weekly. Arra hivatkoznak, hogy a légikötő állami tulajdonban van, ráadásul a hasonló metróépítések 40-60 százalékát Európa-szerte a központi büdzséből finanszírozzák. Ettől csak akkor hajlandók eltérni, ha Brno, Ostrava és Karlovy Vary mintájára Prága is megkapná reptere tulajdonjogát.
Ezzel szemben a cseh közlekedési minisztérium hivatalos álláspontja szerint a földalatti a város tulajdona, így annak fejlesztését is az önkormányzatnak kell fedeznie. Különösen, mivel az új vonal nemcsak a légikikötőt köti be a metróhálózatba, hanem azt a mintegy 200 ezer embert is, akik Prága hatodik kerületében laknak.
A minisztérium jelenleg évi 420 millió koronával járul hozzá a főváros tömegközlekedésének üzemeltetéséhez, ez nagyjából az összes kiadás egytizedét jelenti. A polgármester szerint azonban ez nem csupán abszolút összegben, de nemzetközi összevetésben is roppant alacsony, mivel például Rómában 70, Amszterdamban pedig 90 százalék a központi támogatás aránya – emlékeztet a The Prague Post.
A vita mögött valószínűleg nem kis részben egy korábbi fiaskó áll. Már amikor mintegy tíz éve először került szóba a prágai reptér új terminállal való bővítése, mindkét fél egyetértett abban, hogy ehhez javítani kell a ma mindössze három buszjáratot jelentő tömegközlekedést. A megoldás azóta égetően fontos lett: az új terminál január 18-i átadásával a korábbi hat helyett immár évi 11 millió utast kiszolgáló repülőtér az évtized végére húszmillió utazóra számít. Csakhogy a közlekedésfejlesztési megoldás módja nem volt egyértelmű. A kormány az olcsóbb földfelszíni vasúttal próbálkozott volna: a tervek szerint 25 milliárd koronát szántak az érintett szakasz modernizálására és a reptéri megálló kiépítésére. A megoldás lényegében áthatolhatatlanul kettészelte volna a hatodik kerületet, ezért azt egy tavalyi népszavazáson elutasították a lakók.
Az alternatívát jelentő metróbővítés költsége azonban az elmúlt évek huzavonái alatt az eredetileg tervezett duplájára emelkedett.
