Nyilatkozat híján fizetni kell
Január elsejétől új fizetési kötelezettséget vezettek be a magánszemélyek számára, a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást. Érdemes az új kötelezettségre vonatkozó szabályokat már év elején megismerni, mert – roszszabb esetben – még az sem kizárt, hogy büntetőkamatokat is kell fizetni a magánszemélynek.
Az újabb teher bevezetésével a kormány szándéka az volt, hogy – főleg – az egyéni és társas vállalkozásoktól beszedjen némi bevételt, mivel ezek általában a minimálbér után fizetik a közterheket. Kormányzati számítások szerint az országban évente egy emberre 400 ezer forint egészségügyi kiadás jut, így ennyi bevételt várnak az egészségügyi kaszszába minden magánszemélytől. Éppen ezért a szabályozás szerint akik után a foglalkoztató nem fizet éves szinten 400 ezer forint egészségbiztosítási járulékot, azoknak bizonyos jövedelmek megszerzése esetén 4 százalék ehót is kell fizetni január elseje óta. (Ebből a szempontból a baleseti járulék is egészségbiztosítási járuléknak minősül.)
Az új fizetési kötelezettség – többek között – a vállalkozásból kivont jövedelmet, az értékpapír-kölcsönzésből és az árfolyamnyereségből származó jövedelmet érinti. Az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelemre is vonatkozik a 4 százalékos eho, kivéve, ha a bérbe adó magánszemély is benn lakik az ingatlanban. Ugyanakkor ez utóbbi esetben is meg kell fizetni az ehót, ha a lakást saját vállalkozása részére bérbe adja. Szintén meg kell fizetni ezt az ehót a 25 százalékos, illetve 35 százalékos személyi jövedelemadóval adózó osztalék, valamint az egyéni vállalkozó osztalékjövedelme után. Érdemes a törvény átmeneti rendelkezéseivel élni a magánszemélyeknek: ez ugyanis arra ad lehetőséget, hogy az egyéni vállalkozó a 2005. évi osztalékalapja után, illetve a társas vállalkozás tagja a 2005. évi jóváhagyott osztalék után még ne fizessen ilyen adót, ha ezen osztalékot még ebben az évben felveszi.
A magánszemélyeknek tehát a két feltétel együttes teljesülése esetén kell az ehót megfizetni. Így ha a foglalkoztatója nem fizette meg utána a 400 ezer forintot, de az említett külön adózó jövedelmekre nem tesz szert, akkor nem kell fizetnie a 4 százalékos ehót. Abban az esetben pedig, ha foglalkoztatója 300 ezer forint egészségbiztosítási járulékot fizetett, s a magánszemélynek van bármelyik az említett külön adózó jövedelmek közül, akkor is legfeljebb 100 ezer forintot kell ezen a jogcímen megfizetnie.
Az ehót már év közben a foglalkoztató levonja a magánszemélytől, ha a fenti külön adózó jövedelmekre tesz szert, kivéve, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy a 400 ezer forintos egészségbiztosítási járulékot a foglalkoztatója vagy ő maga már korábban megfizette. A magánszemély olyan nyilatkozatot is tehet, hogy a foglalkoztatója által fizetett egészségbiztosítási járulék összege év közben vagy az év végére várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt, s ezért ne vonja le tőle a 4 százalékos egészségügyi hozzájárulást a kifizető. Azzal érdemes tisztában lenni, ha év végén kiderül, hogy mégsem érte el a 400 ezer forintot a fizetett egészségbiztosítási hozzájárulás, akkor a magánszemélynek – úgymond büntetésként – az egyébként fizetendő 4 százalékon felül további 6 százalékot kell a személyijövedelemadó-bevallásában bevallani, s a bevallás benyújtására előírt határidőig, vagyis május 20-ig megfizetnie. Előfordulhat – éppen a büntetés kilátásba helyezése miatt – , hogy a magánszemély a felső határnál nagyobb mértékű ehót fizetett, akkor a túlfizetést a személyijövedelemadó-bevallásában igényelheti vissza. Természetesen csak legfeljebb az általa megfizetett 4 százalékos ehót igényelheti vissza, a foglalkoztatója által fizetett 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot nem.
Az új közteher nem csak a minimálbér környékén keresőket sújtja, hiszen a 400 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határt havi bruttó 303 030 forint jövedelemmel lehet elérni. A foglalkoztató ugyanis ebben az esetben 11 százalékos egészségbiztosítási járulékként havonta 33 333 forintot fizet.
