Nyitásra készül a Magyar Posta
Az idén a tervek szerint összesen 15 milliárd forintot fordít fejlesztésre a Magyar Posta (MP) Zrt. – tudtuk meg Szabó Páltól, a társaság vezérigazgatójától. A cég 2006-os terveiben szerepel számos postaépület felújítása, amelyek egyenként is több száz millió forintos tételt jelentenek. Így például több mint 400 millió forintot szánnak a kispesti 1-es postára, és hasonló nagyságrendű összeget fordítanak a székesfehérvári főposta épületének felújítására is. Június végéig több mint 500 milliós beruházás keretében 9 új szoftvert vezetnek be a budaörsi országos logisztikai központban. A fejlesztésnek köszönhetően tovább javul a küldeményfeldolgozás hatékonysága – mondta el Szabó Pál.
A múlt év a minőségjavítás jegyében telt a vállalatnál, ennek eredményeként a törvény által előírt 85 százalék helyett az elsőbbségi levelek 93,5 százalékát kézbesítik egy munkanapon belül, míg a hagyományos küldemények 89,3 százaléka két munkanapon belül jut el a címzettekhez. A cég 2005-ös bevétele 164,1 milliárd forint volt, ez kismértékben elmaradt az előzetes várakozásoktól. Ez is indokolja, hogy ez évben az értékesítés növelésére összpontosítanak a Magyar Postánál. Szabó Pál arra számít, hogy a 167,1 milliárd forintos bevételi tervet sikerül túlteljesíteni. Ennek megfelelően a tervekben szerepel a pénzügyi szolgáltatások üzletág bővítése is. Így például kiterjesztik az online hálózatot, áprilistól 320 postán elérhetők közvetlenül a Posta márkanév alatt futó banki szolgáltatások. A lakossági banki funkciók körének bővítését jelzi, hogy új betéti és hiteltermékeket is bevezet 2006-ban a társaság. Az idén is a levélforgalmi üzletág adja majd az MP bevételeinek több mint 50 százalékát, várhatóan 90,2 milliárd forintot, míg a pénzügyi szolgáltatási részlegnél 49,1 milliárdos forgalmat várnak.
A következő években az MP legfontosabb feladata az lesz, hogy felkészüljön a postai piac 2009-re tervezett teljes liberalizálására – közölte Szabó Pál. A magyarországi levélforgalom közel húsz százaléka már jelenleg is nyitott piacon zajlik (januártól az 50 gramm feletti levelek piacát nyitották meg), több mint 70 postai szolgáltató tevékenykedik ebben a szegmensben. A törvényi szabályozás pedig már lehetővé teszi, hogy a cégek megszervezzék saját számlaleveleik kézbesítését.
Igazán komoly változás a hazai szolgáltatási piacon a nagy szakmai befektetők megjelenésével várható. Főként a szomszédos országok postáival kell számolni, részben versenytársként, részben pedig együttműködő partnerként. Nagyobb érdeklődésre a hazai piac iránt a 2009-re csaknem felerészben már a tőzsdén lévő osztrák posta részéről számít Szabó Pál, mivel a magyarországi megjelenés komoly logisztikai előnyökkel járna a cég számára.
Az International Post Corporation (IPC), nemzetközi postai szövetség januári, brüsszeli fórumán is érezhető volt, hogy az európai szolgáltatók többsége már készül a 2009-es teljes piacnyitásra – számolt be tapasztalatairól az MP vezérigazgatója. Ehhez azonban még számos szabályozási kérdést tisztázni kell. Mivel a postai szolgáltatások elérhetősége állampolgári jog, ezért fontos, hogyan definiálják az egyetemes postai szolgáltatói szerepkört. Finnországban például már évek óta nyitott a postapiac, és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a versenypiaci szolgáltatások körében is eredményesen működik az északi ország társasága.
Az év elejétől Nagy-Britanniában is megnyitották a postai szolgáltatások piacát, nehéz helyzetbe hozva ezzel az állami postát, a Royal Mailt. Az IPC fórumon a cég vezetője elmondta, kétmilliárd fontos fejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy versenyképesek legyenek a liberalizált piacon, ehhez azonban az állam már nem ad támogatást. A legnagyobb európai postáknál – a holland TNT-nél és a német Deutsche Postnál – is megkezdődött a felkészülés, ezekben az országokban 2008-tól nyitják meg a postai szolgáltatások piacát.
A postai szolgáltatások liberalizálásának hatását elemzi az Európai Parlament által elfogadott jelentés, amely a 2002-ben módosított, eredetileg 1997-es postairányelv végrehajtásának tapasztalatait összegzi. A több mint ötmillió embert foglalkoztató ágazat 2002-ben mintegy 88 milliárd euró bevételt ért el. A postai ágazat reformjai, a gazdasági és műszaki fejlesztések modernebb munkafolyamatokhoz és nagyobb fokú automatizáltsághoz vezettek. A fogyasztóorientált változtatások a minőség javítására, a hatékonyság növelésére irányultak, és komoly fejlődést hoztak a postai ágazatban – derül ki a jelentésből. Ugyanakkor a postai piac megnyitása miatt nem sikerült mindenütt megőrizni a korábbi foglalkoztatottsági szintet.
