A külpiacra figyel az acélipar
A növekvő összesített árbevétel annak köszönhető, hogy 2005 első negyedére-felére is áthúzódott a 2004-es acélkonjunktúra. A gyártók olyan magas árakat tudtak érvényesíteni, hogy a felhasználókat esetenként válságintézkedésekre (termelésük csökkentésére) kényszerítették. A nyári pangás után az ősszel megint emelni tudtak, vevőik ugyanis akkorra kifogytak készleteikből.
A 300 milliárd forintos árbevételből a Dunaferr Zrt. információink szerint mintegy 260 milliárd forinttal részesült, a DAM 2004 Kft. a cégtől kapott tájékoztatás alapján 13 milliárddal, így az Ózdi Acélművek Kft.-re (ÓAM) 27 milliárd forint marad. Az ország legnagyobb acélgyártója nyereséges évet zárt. A felszámolás után új tulajdonos irányításával márciusban újraindult DAM mínuszban volt, az ÓAM-ról nincs információnk, bár ügyvezetője – korábbi nyilatkozata szerint – elégedett a 2005-ös évvel.
A hazai acélgyártók idei szereplését a belföldi kereslet és az import alakulása, exportképességük és áremelési lehetőségeik határozzák meg. Bár 2006 is áremeléssel indult, szakértők szerint nem remélhetik a 2004. végi, múlt év eleji konjunktúra megismétlődését. Mint Valerij Naumenko, a Dunaferr vezérigazgatója a minap cége dolgozói előtt rámutatott: a hengerelt termékek ára 35-40 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, miközben az energiaárak 15 százalékkal emelkedtek.
Az acélgyártók belfölfi eladásai ráadásul harmadik éve esnek, s Melles András, a DAM 2004 Kft. ügyvezetője nem is reméli a gépipari kereslet élénkülését. A hazai vas- és acélfelhasználásban a behozatal nemcsak mennyiségben, de a belföldi termeléshez viszonyított arányában is nőtt az MVAE adatai szerint. Az idei importot erősen befolyásolhatja, hogy a megemelkedett ukrajnai gázimportárak miatt nő-e s ha igen, mennyivel az ottani acélgyártás költsége és az exportra szánt acéltermékek ára. Az már biztos, hogy az ország keleti részén működő gyártókat az év eleji gázellátási zavar idején az ország kormánya felszólította, hogy igyekezzenek a gáz mellett más energiahordozót is használni. Ha drágul az ukrajnai gyártás, kellemetlenül érintheti a Dunaferrt is, amely maga is kap alapanyagot ukrán anyavállalata, a Donbass ipari csoport acélművétől.
Az idén mindhárom hazai acélgyártó nagy súlyt helyez kivitelére, termékei minőségének javítására, gyártása hatékonyabbá tételére. A Dunaferrnél tavaly év végén zárult a III. kokszolóblokk felújítása, a teljes beruházás 7,7 milliárd forintba került. Közelmúltban kinevezett vezérigazgatója egyik fő feladatként a cég beillesztését kapta az ukrán tulajdonoshoz tartozó cégek csoportjába. A DAM-nál tavaly 1,7 milliárd forintot költöttek a társaság acélművére, berendezéseire, szociális létesítményeire. A cégnek nehéz volt viszszakerülnie a piacra, visszaszereznie korábbi vevőit, ez meghatározta árképzési mozgásterét is. A DAM-nál az idén körülbelül egymilliárdba kerül a minőségjavítást szolgáló berendezések rendszerbe állítása. „Bizalmi terméket gyártunk, nagy járműgyártók beszállítóit szolgáljuk ki futóművek, sebességváltók, főtengelyek alapanyagául szolgáló acéllal, belföldön például a Rába Futómű Kft-t.” – közölte Melles András. A cég tavaly 150 ezer tonna acélt állított elő. Az idén 200 ezret szeretne, 25 milliárd forintos bevétellel és nullszaldóval, talán szerény nyereséggel. (Utóbbit a tulajdonos visszaforgatná a cégbe.)
Közelmúltban tartott tájékoztatóján Peter Holzer, az ÓAM Kft. ügyvezetője 2005-öt a cég legsikeresebb évének nevezte az 1997-es privatizáció óta. A tavalyi termelés 233 ezer tonna volt. Az idei terv 260 ezer tonna, ez a következő öt évben évi tíz százalékkal bővülhet. Ugyanakkor Ózd termelékenység tekintetében kullog uniós vetélytársai mögött. „Míg a cégnél egy dolgozóra 500 tonna acéltermelés jut, a francia, az olasz és a svéd acélműveknél ezer” – mutatott rá. Igaz, az itteni bérek alacsonyabbak a nyugat-európaiaknál. A kft.-nél a termelékenységet nem a létszám csökkentésével, hanem a termelés és az értékesít növelésével kívánják elérni. Az idén mintegy ötmillió eurót fordít a társaság a műszaki folyamatok javítására, az export megindítására. Az idén Szlovákiába, Romániába és Horvátországba harmincezer tonna termék kivitelét tervezi a vezető.
