Félmilliárd forint kellene
Tárolási és készletfinanszírozási központi támogatásokat kérnek a baromfipiaci szereplők a madárinfluenza miatt támadt értékesítési nehézségek kezeléséhez – tudta meg lapunk. Ez lenne az egyik legjelentősebb intézkedés a szükségesnek tartott állami beavatkozások között. Mint ismert, a bel- és külföldi megrendelések 15-20 százalékkal csökkentek a H5N1 vírus magyarországi megjelenése óta, és az átadási árak is 5-6 százalékkal estek.
Az elképzelések szerint a dotáció 10 ezer tonna csirke- és pulykahúsra, illetve 2 ezer tonna vízibaromfira terjedne ki. A finanszírozást havi 50-60 millió forintból lehetne megoldani. Ekkora eladatlan árumennyiség még nincs a baromfiipari cégeknél, de szakértők a keresletcsökkenés láttán gyors felhalmozódásra számítanak. A támogatáshoz – nyolc-kilenc hónapos időszakot alapul véve – 0,5 milliárd kellene.
A Baromfi Terméktanács (BT) már átadta átdolgozott javaslatait az agrártárcának – közölte Takács László, a szervezet igazgatója. A piaci szereplők további intézkedésként teljes kompenzációt szorgalmaznak a madárinfluenza miatti esetleges károkra. Az igazgató szerint nemcsak a kiirtás állami kártalanítására lenne szükség, hanem a zárolt körzetekben lévő haszonállatok túltartásából, minőségromlásából és árcsökkenéséből fakadó veszteségek megtérítésére is. Ezenkívül az államnak járulékokkal együtt át kellene vállalnia a baromfiüzemekben dolgozók bérének legalább 75 százalékát is, ha a munkát átmeneti ideig be kellene szüntetni.
A pozíciók javítására a BT indokoltnak tartaná, ha az agrártárca kilónként 20 forinttal csökkentené 120-130 ezer tonna feldolgozási hulladék ártalmatlanítási költségét, illetve megjelentetné azt a Brüsszelben már jóváhagyott rendeletet, amely lehetővé tenné 20-25 ezer tonna baromfitelepi és keltetői hulladék 26 forintos kilónkénti megsemmisítési támogatását is. A szervezet szerint a mai kilónkénti 1,32 forintról 2,36-ra kellene növelni a húsvizsgálati díjak állami dotációját is, amely 400 ezer tonna baromfira terjedne ki. Így a hulladékártalmatlanítás mintegy 3 milliárd, a díjtámogatás 0,4 milliárd forint többletforrást igényelne.
A piaci szereplők állat-egészségügyi intézkedésként kilónként 6 forintos szalmonellamentesítési támogatást sürgetnek a húscsirkeágazatban, és a dotáció kiterjesztését szorgalmazzák más baromfifélékre is. Állításuk szerint a 6 forintos dotációról szóló rendeletet az EU már jóváhagyta, az intézkedés kibővítését pedig az FVM magára vállalta a gazdákkal kötött tavalyi megállapodásban. E beavatkozások egymilliárd forintba kerülnének, így a madárinfluenza miatti mai pluszigény – a még nem ismert kártalanítási összegek nélkül – 4,9 milliárd forintot tenne ki.
A baromfiágazat az idén mintegy 5,6 milliárd forint állami támogatást vehet igénybe. A kormány egyelőre 5,8 milliárdos „többlettámogatásról” döntött. A kabinet elképzelései szerint további 3,5 milliárd forintot az FVM-nek kellene átcsoportosítani saját büdzséjéből, hogy a kilónként 9,50 forintos idei haszonállat-tartási támogatásokat – amelyek kifizetését a tárca költségvetési okokból eredetileg csak jövőre tervezte – 2006-ban ki lehessen fizetni.
A piaci szereplők az 5,8 milliárdos csomagot nem tartják kielégítőnek, mert a keret nagy részét és a haszonállat-tartási kifizetések előre hozását sem könyvelik el tényleges ágazati pluszpénzként. Az FVM a szakmai támogatási kérések közül ma csak a húscsirkék szalmonellamentesítését, a hulladékártalmatlanítást és a zárlatok miatti (részbeni) kártalanítást minősíti megvalósíthatónak, mivel a többi beavatkozáshoz öt-hat hónapos uniós jóváhagyási procedúrára lenne szükség. Az olasz és a francia intézkedések viszont – állítják a baromfis vállalkozások – már bebizonyították, hogy rendkívüli helyzetben az uniós szabályozás ellenére is lehet gyors döntéseket hozni. Olaszország a közelmúltban 100 millió eurós, Franciaország 65 milliós soron kívüli nemzeti támogatást szavazott meg saját baromfiágazata számára a madárinfluenza ottani megjelenése miatt. (HL)


