Megasztár lett Budapest

Az elmúlt két év adatait vizsgálva stagnál a külföldiek magyarországi ingatlanvásárlásainak száma, néhány változás azonban megfigyelhető a vevők állampolgársága, illetve a területek szerinti megoszlásban – tájékoztatta lapunkat Gergyeni Zoltán, a Belügyminisztérium tanácsosa. Jelentős átrétegződés tapasztalható a magyarországi ingatlant vásárló külföldiek állampolgárságát illetően. Míg 2003-ban a németek aránya megközelítette a 40 százalékot, tavaly a külföldi vevőknek már csak 25 százaléka volt német állampolgár. Gergyeni szerint ez összefügg az írek és a hollandok részarányának növekedésével: míg 3-4 évvel ezelőtt az írek gyakorlatilag nem voltak jelen a hazai ingatlanpiacon, addig mára az arányuk 13 százalékra nőtt.
A másik jelentős változás a vidék háttérbe szorulása és a főváros iránti érdeklődés felerősödése. Ez a jelenség összefügg azzal, hogy az írek kizárólag a fővárosban vásárolnak lakásokat. Tavaly az összes, Magyarországon ingatlant szerzett külföldi állampolgár 31 százaléka Budapesten jelent meg, szemben a főváros két évvel ezelőtti 16 százalékos súlyával. A korábbi években a három nyugati megye (Somogy, Zala és Győr-Moson-Sopron) túlsúlya volt jellemző. Egyébként a német és osztrák nyugdíjasokat továbbra is ez a három megye vonzza leginkább.
A szigetországi vásárlók továbbra is elsősorban az V., VI. és VII. kerületet részesítik előnyben, s ezeken a részeken fejlesztési aktivitásuk is nőtt. Újdonság, hogy az utóbbi hónapokban a VIII. kerület belső része, elsősorban a Szentkirályi utca környéke iránt is elkezdtek érdeklődni – tudtuk meg Péter Ágnestől, az Otthon Centrum International Client Service ügyvezető igazgatójától. Új színfoltként nagy számban jelentek meg spanyol és ukrán vásárlók és ingatlanfejlesztők is a belvárosban. Ez utóbbiak elsősorban a belvárosi luxuslakásokat keresik.
Az írek és a britek vélhetően jelentős áremelkedésre számítanak a budapesti ingatlanpiacon a következő tíz évben. Míg Dublinban ma négyzetméterenként 15-20 ezer euróba kerül egy belvárosi lakás, Budapesten ugyanez csupán a töredéke, azaz a város legdrágább részein sem több, mint 5 ezer euró – tette hozzá Péter Ágnes. Négyzetméterenként 1500-2000 euróért azonban már nagyon jó minőségű, új építésű, panorámás lakást lehet venni Budapesten. Az írek számára fontos, hogy a vásárolt ingatlan bérbe adható legyen. A bérbeadásból általában a felvett hitel kamatát tudják fedezni. A külföldiek közül sokan keresnek olyan budapesti iroda-, illetve üzletházat, amelyben jó nevű bérlők laknak, akiknek hosszú távú a bérleti szerződésük, így az új tulajdonosnak már nem kell bajlódnia a bérbeadással. Ebből azonban igen kevés van a piacon – tette hozzá Péter Ágnes.
Érdekes jelenség, hogy a megszerzett ingatlanok egy része (közel tíz százaléka) már eleve külföldi tulajdonosé volt – mondta Gergyeni Zoltán. Még mindig a lakások, családi házak vonzzák leginkább a külföldi vevőket, ezen ingatlanok a vásárlások több mint kétharmadát teszik ki.
Zala megyében még mindig a német és osztrák nyugdíjasok vásárolnak elsősorban – közölte lapunk érdeklődésére Kovács Tibor, az Otthon Centrum zalaegerszegi franchise partner irodájának vezetője. A legtöbb házat, nyaralót továbbra is a Balaton környékén, valamint a nyugati határszélen keresik. Igen népszerű Hévíz, Zalakaros, Gyenesdiás, Keszthely, valamint Cserszegtomaj. A németek és osztrákok továbbra is keresik a kisebb falvakban lévő parasztházakat. Erősen csökkent az eladó parasztházak száma. Harmincmillió forint a határ, e fölé már nem nagyon „mennek” a külföldi vásárlók, és az utóbbi időben megjelent egy olyan réteg, amely elsősorban a kisebb értékű, 5-6 millió forintos ingatlanokat keresi.
Mozdíthat a piacon a sármelléki repülőtér fejlesztése, ennek hatására várhatóan jelentősen megnőhet a környékbeli ingatlanok iránti kereslet, és ez áremelkedéshez vezethet. A repülőtér számos külföldi (német, dán, orosz, angol, ír) charterjáratot fogad majd. A Somogy megyei kereslet háromnegyedét a Balaton-parthoz közeli települések ingatlanjai teszik ki. Népszerű például Marcali, Lengyeltóti, Tap. A külföldi nyugdíjasok elsősorban olyan településeket keresnek, ahol gyógyfürdő található. Egy közelmúltban készült felmérés szerint a megyében a legtöbb külföldi vevő Alsó-Ausztriából, Bajorországból, illetve a volt NDK déli részéről érkezett.