Motiválatlanok a cégvezetők
Egyelőre csakis ellenőrzésekkel, szankciókkal „motiválható” a munkavédelmi intézkedések megtételére a cégvezetők többsége, nem érdekeltek ugyanis a munkabiztonság fejlesztésében – fogalmazott lapunknak Fekete István, az OMMF Nyugat-dunántúli Munkabiztonsági Felügyelőségének igazgatója. Hozzátette: néhány multinacionális vállalat azért akad, ahol a jó hírnév elvesztésének veszélye a balesetek megelőzésére sarkallja a menedzsmentet. Több vállalkozás él a viszontbiztosítás lehetőségével, amely segítséget nyújt az esetleges munkabalesetből eredő költségek megtérítésénél az egészségbiztosító felé, vagy éppen a kártérítések kifizetésénél.
A munkabiztonsági igazgató szerint, bár Magyarországon még nincs hagyománya, mégis érdemes a vállalkozások munkavédelmi szakembereit arra ösztönözni, hogy ne csak a munkakiesést eredményező baleseteket vizsgálják ki és regisztrálják a szükséges alapossággal, hanem az olyan eseményeket is, amelyek veszélyhelyzetet eredményeztek, csak éppen – a szerencsének köszönhetően – nem sérült meg senki.
Előfordul, hogy egy vállalkozásnál megváltozik a menedzsment összetétele. Ilyen esetben ajánlatos „átvilágítani” a céget munkabiztonsági működés szempontjából, akár egy külső, akkreditált szakértő bevonásával is. A munkabiztonsági helyzet reális felmérése a továbbiakban alapjául szolgálhat egy egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakításának is.
Fekete István úgy véli, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a cégen belüli képzéseknél is a munkavédelemre, hiszen az utóbbi időben, részben az uniós jogharmonizáció miatt, ezen a területen sok változás történt, amelyet a különböző szinten lévő vezetőknek bizony követniük kellene. Ha a belső vezetőképzések, tréningek témái között helyet kapna a munkavédelem, könynyebbé, hatékonyabbá válna az együttműködés a cég munkavédelmi képviselőivel, aktivistáival.
Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkaadó, a dolgozó és a munkabiztonsági szakember együttműködésére épülő komplex feladat – hívta fel a figyelmet Solymosi János, az OMMF Észak-magyarországi Munkabiztonsági Felügyelőségének igazgatója. Mégis, van néhány olyan területe a vállalat működésének, amelyre a felső vezetőknek kell komolyabb figyelmet fordítaniuk. Az elmúlt időszak statisztikái azt mutatják, hogy a bekövetkezett súlyos munkabalesetek fő okaként a kollektív műszaki védelem hiánya, működésképtelensége, az egyéni védőeszközök hiánya, valamint a munkahelyi kockázatértékelés és a veszélyes berendezések üzembe helyezésének elmaradása volt. Ezek a mulasztások a törvény értelmében a munkavállalók életének, testi épségének súlyos veszélyeztetését jelentik.
A nagyobb biztonság érdekében meghozható intézkedések közül Solymosi János a munkavédelmi szakember alkalmazásának módját emelte ki. A nagyobb munkavállalói létszámot foglalkoztató vállalkozások között is egyre jobban terjed az a szemlélet, hogy egyszerűbb a munkabiztonsági feladataik irányítására erre szakosodott cégeket, társaságokat megbízni. Sajnos azonban a munkáltatók, kevés kivétellel, nem a szolgáltatást végző szakmai felkészültségét, a szolgáltatás színvonalát tartják szem előtt, hanem az anyagi szempontokat, minél olcsóbb legyen, más nem számít. A kisebb létszámot foglalkoztató munkáltatók szinte kizárólag szolgáltatók igénybevételével próbálják megoldani munkabiztonsági feladataikat. Úgy vélik, ezzel eleget is tettek a munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettségeiknek, pedig nem volna szabad megfeledkezniük a munkáltatóknak, cégvezetőknek arról, hogy egy munkavédelmi szakember alkalmazása nem mentesíti őket a munkavédelmi előírások betartásával, betartatásával, rendszeres ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségeik és a rájuk háruló felelősség alól.
