Nézzenek a takarítók körmére!
Az utóbbi években jelentősen erősödött az EU országainak többségében az a trend, hogy a magánszektor gazdálkodó szervezetei és a közhivatalok a takarítási szolgáltatásokat szerződéses külső vállalkozónak adják ki, amint azt az EFCI (European Federation of Cleaning Industries, Takarítóipari Szervezetek Európai Szövetsége) által gyűjtött adatok bizonyítják. Az EFCI becslése szerint 1997-ben hat európai országban (Belgium, Spanyol-, Franciaország, Hollandia, Portugália és Nagy-Britannia) egyedül a közhivatalok 5,8 milliárd eurós ipari takarítási szolgáltatást adtak ki vállalkozásoknak. A teljes Európai Unióra vonatkoztatva, főleg, ha a magánszektor gazdálkodó szervezeteit is magában foglalja, ez a szám lényegesen nagyobb.
Az EU 92/50/EEC 1 szolgáltatási irányelve értelmében olyan szerződéseknél, amelyek értéke 200 ezer euró felett van, előírás az ipari takarítási szolgáltatások versenykiírása. Ezt az irányelvet más-más módon, de valamennyi tagország beillesztette jogrendszerébe.
A magáncégek, valamint a közhivatalok növekvő mértékben felelősek azért, hogy külső szerződéses partnert találjanak a takarítási szolgáltatásokra. Ez lényegében számos korábbi házon belüli vagy közszolgálati funkciónak a szerződéses magáncégekre való delegálását jelenti. Következésképpen ez a delegálás magában foglalja a munkát sok olyan területen, ahol a tisztaság és higiénia alacsony színvonala kedvezőtlenül befolyásolja a szervezet arculatát, iskolák és kórházak esetében pedig veszélyt jelenthet a közegészségügyre.
A versenyképes pályáztatás növekvő piaci részesedése azt jelenti, hogy a szerződő szervezetek által megszabott feltételek a takarítási szolgáltatásokért fizetett árra vonatkozóan jelentős hatást gyakorolnak az iparágban érvényes foglalkoztatási, kereseti és munkafeltételekre, valamint a vállalati infrastruktúrára. Mindezek eredményeként befolyásolják a teljesített szolgáltatás minőségét.
Az EFCI által készített egyik jelentés érvekkel bizonyítja, hogy az árakban bekövetkező csökkenés kis idő múlva a foglalkoztatásra gyakorolt nyomásban jelentkezik, mivel ebben az iparágban a bérköltségek a forgalom több mint 75 százalékát teszik ki. Az alacsonyabb árak ezenkívül a minőség romlásához is vezetnek, mivel a személyzet és a szerződés infrastruktúráját fokozatosan csökkentik a költségkímélés érdekében. Az EFCI bizonyítékokat talált a fantomcégek elterjedésére, amelyek nem tartják be a kollektív szerződésekben és a társadalombiztosítási szabályokban foglalt kötelezettségeiket. Az ilyen cégek gyakran olyan árakat ajánlanak, amelyek még a bérköltségekre sem elegendők, és ezzel kiszorítják a piacról a törvénytisztelő vállalatokat. Ez gyakran további árkontrakcióhoz vezet, és – mivel visszaesik a minőségi színvonal – csökkenti az iparág értékelését a közvélemény szemében.
A legalacsonyabb ár érdekében folytatott versengésből fakadó rossz gyakorlat egyre szélesebb elterjedése számos országban és európai szinten már olyan kezdeményezésekhez vezetett, amelyek célja tudatosítani a szerződő szervezetekben azokat a következményeket, amelyeket a legolcsóbb tender kritériumainak szisztematikus alkalmazása okoz. Franciaországban például a francia takarítóipari szövetség kidolgozott egy okiratot Legjobb érték a pénzünkért címmel (Charte du Mieux Disant: äprivilégier la qualité, c’est bien calculé). A dokumentum érveket hoz fel annak érdekében, hogy a legjobb érték kiválasztása üzleti oldalról ésszerű a takarítási szolgáltatásokra pályázatot kibocsátó hatóságok, az ipari takarítócégek és a felhasználók (vagyis a közvélemény) számára, mivel biztosítja a magasabb minőségi színvonalat.
A Főpolgármesteri Hivatal százmillió forinttal csökkentené az épület takarításával és őrzésével kapcsolatos kiadásokat, így várhatóan 38 biztonsági őrt és 48 takarítónőt elküldenek. Közbeszerzési pályázatot írnának ki a takarításra és az őrzésre. A városházán már korábban, tavaly létrehozták azt a takarítással, őrzés-védelemmel foglalkozó céget, az FGESZ-t, amelynek feladatait most pályáztatással végeztetnék el.
