Szigorításra gyógyír a cafeteria

Hozott is meg nem is változást a cafeteria-rendszerben az adómentesen adható béren kívüli juttatásokra vonatkozó és januártól életbe lépett szigorítás. Mint ismert, a személyi jövedelemadó-törvény egyik új paragrafusa értelmében ha bizonyos adómentes javadalmazások öszszege átlépi az évi 400 ezer forintos határt, a limiten felüli rész közel azonosan adózik a természetbeni juttatásokkal, vagyis összesen 85,76 százalékos adó- és járulékteher rakódik rá. A korlátos körbe tartozik egyebek mellett az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztári adómentes munkáltatói hozzájárulás, az adómentes üdülési csekk vagy az iskolakezdési támogatás. Fontos tudni azt is, hogy az év közben felvett, illetve kilépő munkavállalónál a határt a munkaviszonyban töltött napokkal kell arányosítani.

A vállalkozások nagy részét a korlátozás nem érinti, inkább csak a nagyobb cégek „életébe szól bele” az új passzus – mutat rá Vadász Iván. A Magyar Adótanácsadók Egyesületének alelnöke azonban finoman szólva nincsen elragadtatva az ötlettől. Ezt azzal magyarázza, hogy – számos üzleti szervezet véleményével egybehangzóan – inkább a bérjárulékok csökkentését kellene előkészíteni, ennek ellenére a paragrafus szigorítást jelent.

Érdekes módon úgy tűnik, a limit felállítása egyfajta egységesítést vált ki. Gyuricsku Eszter, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere arra hívja fel a figyelmet a Deloitte tapasztalatai alapján, hogy azok a vállalatok, amelyek korábban különböző adminisztratív vállalati egységek (mint például HR vagy pénzügy) által nyilvántartott juttatásokra épülő kompenzációs rendszert működtettek, a jogszabályváltozások kapcsán valamennyi munkavállalói juttatást magában foglaló cafeteriajuttatási rendszer vagy egy szervezeti egység által koordinált más típusú kompenzációs rendszer bevezetését tervezik, illetve ilyen bevezetéséről döntöttek.

Adódik a kérdés, hogy vajon azok a cégek, ahol már eddig is cafeteria-rendszert működtettek, illetve év elején indították útjára azt, hogyan reagálnak az újdonságra a juttatások terén. Az adótanácsadó elmondása szerint a vállalkozások e tekintetben elsősorban az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a képzés és az internethasználat biztosítása feltételeinek vizsgálatára fordítanak különös figyelmet. A szóban forgó béren kívüli javadalmazások ugyanis a kompenzációs csomagokban elfogadottak és kedveltek a munkavállalók körében, ráadásul ezek a juttatások önmagukban olyan mértékűek is lehetnek, hogy akár egyetlen juttatás nyújtásával „kimeríthető” az éves 400 ezer forintos keret. A cafeteria-rendszer keretében választható juttatások összetételét vagy a választható juttatásokra vonatkozó keretösszeget a Deloitte által ismert esetek többségében a jogszabály-módosítás érdemben nem érintette – ismerteti Gyuricsku Eszter. A vállalatok ugyan törekednek az egyszerűen adminisztrálható juttatási típusok cafeteria-rendszer keretében történő biztosítására, a korlát bevezetése azonban általában nem vezetett a választható juttatási elemek számának csökkentésére vagy az elemek módosítására. Amenynyiben pedig a jogszabály-módosítás a cafeteria működtetésével kapcsolatos költségek növekedését eredményezi, a cégek az adózási szempontból kedvező adó- és járulékkötelezettségeket eredményező természetbeni juttatások nyújtásával törekednek a költségek optimalizálására.

Összességében elmondható, hogy a jogszabály-módosítás következtében jelentkező adminisztrációs többletteher (például hogy az év közben munkaviszonyt létesítő vagy megszüntető munkavállalók részére biztosított juttatásokra külön figyelmet kell fordítani) sem befolyásolja jelentős mértékben a cafeteria-rendszer fenntartását.

Szakértők még arra hívják fel a figyelmet, a korlát felállítása feladat elé állította, illetve állítja a cégeket, hiszen fejleszteniük kell a juttatásokat nyilvántartó programjukat ahhoz, hogy megfeleljenek a törvényi kötelezettségnek. Ennek magyarázata az adózás rendjéről szóló törvényben rejlik. A jogszabály értelmében nyilvántartást, bizonylatot, könyvet úgy kell vezetni, kiállítani, hogy az az adó összegének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. Ahhoz tehát, hogy az adóhatóság vizsgálatakor a vállalat igazolni tudja, jogkövető módon járt el a juttatásokkal kapcsolatban, fel kell mutatnia ilyen kimutatást minden munkavállaló béren kívüli javadalmazásáról.

>> önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulás

>> üdülési csekk

>> iskolakezdési támogatás

>> helyi utazási bérlet

>> internethasználat átvállalt díja

>> iskolai rendszerű továbbképzés költsége

>> köztisztviselői ruhapénz

>> bankszámlaköltség-térítés

>> művelődési intézményi szolgáltatás értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész

>> önkéntes egészségpénztári és önsegélyező pénztári hozzájárulás

>> üdülési csekk

>> iskolakezdési támogatás

>> helyi utazási bérlet

>> internethasználat átvállalt díja

>> iskolai rendszerű továbbképzés költsége

>> köztisztviselői ruhapénz

>> bankszámlaköltség-térítés

>> művelődési intézményi szolgáltatás értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész-->