Vesztegetés a Daimlernél
Újabb botrány tört ki az eladott gépkocsik száma alapján a világ ötödik legnagyobb autógyártójának számító DaimlerChrysler háza táján, miután az Egyesült Államok tőkepiaci felügyeletének (SEC) tett bejelentésében a cég elismerte, hogy éveken át vesztegetéssel igyekezett piaci előnyökhöz jutni Afrikában, Ázsiában és Kelet-Európában. A bejelentést 18 hónapos belső vizsgálat előzte meg, ennek végén a csoport több alkalmazottját felfüggesztették, illetve elbocsátották.
A német cégnél a problémára a hivatalos verzió szerint akkor figyeltek fel legfelsőbb szinten is, amikor egy elbocsátott könyvelő 2004-ben a munkaügyi bíróság előtt azt állította, hogy azért kellett távoznia, mert főnökeinek elmondta, rájött: a cég tucatnyi titkos számlát tart fenn, amelyről különféle döntéshozókat pénzelnek. A Daimler mostani beismerő nyilatkozata nyomán a tengerentúlon és Németországban is vizsgálat indult. A stuttgarti ügyészség máris megindította az eljárást, míg az Egyesült Államokban a korrekt üzleti magatartást előíró vállalatkormányzási előírások betartásán is őrködő SEC a rendőrségtől független vizsgálatba kezdhet. Ráadásul az USA-ban a vállalati visszaéléseket bejelentő alkalmazottakat is törvény védi.
Bár a Daimler konkrét országokat vagy személyeket nem nevezett meg, a Financial Times szerint Belgiumban, Ghánában és Lengyelországban szinte biztosan került pénz az állami döntéshozók zsebébe, s a vesztegetések legalább 12 éve folytak. Ugyanakkor a német hatóságok szerint összességében kevesebb mint 10 millió euró illegális kifizetéséről lehet szó.
Ennek ellentmondani látszik, hogy a Daimler saját nyilatkozatai szerint a 2003-as és 2004-es eset okozta veszteség miatt tavaly üzemi profitját 16 millió, adózott eredményét pedig 64 millió euróval csökkentette. Ezzel egy időben az 1994 és 2002 között kifizetett összegek hatásának bemutatására a 2003. eleji saját tőkét visszamenőleg 222 millió euróval vágták vissza.
Az ügy nem jön éppen jól a vezérigazgatói posztot az eredetileg 2007 végéig kinevezett Jürgen Schrempp tavalyi váratlan lemondása után január elsején átvevő Dieter Zetschének, aki a cég pénzügyi helyzetének megerősítését, különösen a Smart-részleg nyereségességének megteremtését kapta elsődleges feladatul. Elemzők szerint ugyanakkor ha a cégnél februárban elért 16
százalékos értékesítésnövekedés tartós maradt a piac aligha fordít nagyobb figyelmet a mostani botrányra, különösen mert mielőtt 1997-ben az EU elfogadta volna a területén kívüli vesztegetést is tiltó irányelvet, a legtöbb nemzeti adórendszerben hivatalosan adóalap-csökkentő tételként ismerték el az ilyen kifizetéseket.
Nem a mostani az első Daimler-botrány. Tavaly kiderült, hogy az ENSZ olajat élelmiszerért programjának keretében kapott megrendelésekért cserébe a cég több iraki állami tisztségviselőnek is egyenként 7-8 ezer dollárt adott. Emiatt januárban legalább hat magas rangú Daimler-vezető volt kénytelen távozni.


