A médiamogul példája: fel kell venni a harcot

Egyre erőteljesebb offenzívába kezdenek az internetes piacon a világ legnagyobb médiabirodalmai, közte a lapkiadók. A technológia gyors változása mindenkit arra figyelmeztet, hogy a hagyományos elit könnyen elveszítheti hatalmát a feltörekvő, bevételüket exponenciálisan növelő online cégekkel szemben. Ez utóbbiak ráadásul egyre szélesebb piaci bázison működhetnek: az internetezők tábora ugyanis rohamosan nő. Amíg tíz évvel ezelőtt még csak 45 millióan neteztek, addig 2005-ben a felhasználók száma elérte az egymilliárdot, 2011-re pedig már azt becsülik, hogy világszerte kétmilliárd felhasználó lesz. Ráadásul míg ma a többség még asztali PC-n keresztül kapcsolódik a világhálóra, addig a jövőben egyre inkább elterjed a mobilinternet a kézi számítógépként is funkcionáló maroktelefonok segítségével.
Érdekes, hogy a médiamogulok közül az egyik legidősebb, a 75 éves ausztrál Rupert Murdoch vette fel legvehemensebben a harcot az internetes piacon. Cége, a News Corporation mindenkinél többet, egymilliárd dollárt költött online vállalatok vásárlására. Hasonlóan cselekszik a General Electric tulajdonában lévő NBC médiatársaság, amely megvásárolta az elsősorban az amerikai nőkre összpontosító internetes portált, az iVillage-t. Úgy tűnik tehát, hogy a nagyok egyáltalán nem akarnak lemaradni, még akkor sem, ha az internetes beruházások egyelőre nem kecsegtetnek gyors haszonnal. Amíg azonban a cél közös, a stratégiák igencsak eltérők: vannak, akik akvizíciókkal igyekeznek erősíteni az online üzletágban, és akadnak olyanok is, mint például a Disney vagy épp a legnagyobb médiabirodalomként nyilvántartott Time Warner, akik elsősorban meglévő tartalmaik és szolgáltatásaik digitális értékesítésén törik a fejüket.
Az is kristálytisztán látszik már, hogy az ügy nem tűr további halasztást. A film- vagy éppen a zeneforgalmazásban is érdekelt cégek számára ugyanis már most óriási veszteségeket jelentenek éppen az internet biztosította illegális megoldások, miután a határokon átnyúló csereberepiacot jelentő weben milliószámra töltenek le filmes és zenei anyagokat térítésmentesen, szereznek meg ingyen híreket röpke másodpercek alatt. Ezek után már az sem annyira meglepő, hogy a Disney a csoporthoz tartozó ABC televízió internetes portálján ingyenesen teszi elérhetővé legnagyobb sikerű produkcióit: a Lostot vagy éppen a Született feleségeket. A megtérülést részben a programokba iktatott reklámoktól várják, amelyeket a cég jelzése szerint nem lehet kivágni. A Disney tavaly októberben kezdeményezte sztársorozatai netes elérhetőségét, akkor azonban még 1,99 dollárt kellett fizetni a reklámok nélküli adásokért. Ma még a társaság sem tudja, melyik modell lesz sikeres, és mikorra hozhat nyereséget az új vállalkozás.
Ha nem akarnak lemaradni a lapkiadók, akkor nekik is gyorsan választ kellene találniuk az internetes megoldásokra. Jelen állás szerint úgy tűnik, a hagyományos, nyomtatott sajtó képviselői hosszú távon jelentősen veszíthetnek piaci részesedésükből: a példányszámok évek óta csökkennek, a legnagyobb amerikai kiadók bevétele és eredménye is tovább apad. Noha az internet ma még a kiadóknak nem jelent komolyabb bevételnövekedést, azt már egyre több szereplő felismeri, hogy a multimédiás tartalmaknak, azaz a kép-, hang- és az írott anyagoknak az online híroldalakon való megjelenése kulcsfontosságú. Emellett nagy szerepe lesz a többkomponensű, azaz a fizetős és ingyenes tartalmi elemekből összeálló online modell felállításának és továbbfejlesztésének is.
Lassan pedig már azon is el kell kezdeniük gondolkozniuk, hogy a hagyományos lapterjesztésen túl milyen üzleti lehetőségekkel kecsegtet majd számukra a várhatóan hamarosan piacra kerülő elektronikus papír, amely bár vastagabb egy hagyományos lapnál, mégis könnyen összetekerhető, s ami még ennél is sokkal lényegesebb, hogy képes mindig megújulni: akár negyedóránkét új tartalmakat megjeleníteni az olvasó számára.