Autóbiztosítások: fizetünk, mint a katonatiszt

Kétmilliárd forint – az elmúlt esztendőben ekkora kárt könyvelhetett el a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) a biztosítatlan járművek után kifizetett összegből, ám úgy tűnik, az idén inkább az öszszeg csökkenése, mint növekedése valószínűsíthető. Az első negyedéves kgfb-díjfizetéseknél a megkérdezett biztosítók nem tapasztalták, hogy nőtt volna a nemfizetések aránya az elmúlt évhez képest, amelyet elsősorban a 2004-ben életbe lépett jogszabállyal magyarázták. E szerint ugyanis csak ott kötheti meg az ügyfél a biztosítását, ahol korábban is volt, kártörténeti igazolást kell beszereznie. Ráadásul esetleges baleset esetén ott lóg Damoklesz kardja is a feje fölött, miszerint a nem fedezett időszakra számolhat azzal, hogy számlát kap majd kézhez a Mabisztól, amelyben nem csupán a kárt, hanem a Mabisz költségeit is meg kell térítenie. Egyes biztosítóknál, például az Uniqánál még a nem fizetők számának csökkenését is tapasztalták, s mint Csermely Tibor, a gépjármű-biztosítási terület vezetője megjegyezte: mindez az ügyfelek jogkövető magatartását mutatja. Hasonló tendenciát észleltek a Groupama Biztosítónál is, s Donauer Márk, a Groupama Biztosító gépjármű-termékfejlesztési osztályvezetője kérdésünkre elmondta: míg 2004-ben a díjnemfizetés miatt az állományuk hat százalékát törölték, addig ez az idén négy százalék volt.
S milyen módszerekkel élnek a biztosítók a nemfizetések behajtására? Vannak társaságok, amelyek a díj nemfizetőkkel szemben a részükre a díjhátralékról küldött értesítőn kívül bírósági úton nem lépnek fel, díjfizetési halasztást sem adnak. Ezt teszi például a Groupama, amely a díjhátralékról történő eredménytelen értesítés után a szerződést a vonatkozó jogszabály értelmében törli.
Vannak társaságok, amelyek a nemfizetések behajtására az inkasszó rendszerét működtetik, amelynek végső fázisában pert is indítanak a díj beszedése érdekében. Ilyen rendszer működik az Uniqánál, ahol – mint Csermely Tibor rámutatott – egy ésszerű összeg felett igyekeznek a kinnlevőségeket minél hatékonyabban behajtani.
Az Allianz Hungária Biztosító egyelőre nem indított próbapert, ám mint Sipos József kommunikációs igazgató fogalmazott: úgy gondolják, hogy egy normálisan végrehajtott szabályozás lenne igazán hatékony. Semmi másról nincs szó, mint hogy végre kellene hajtani és hajtatni az érvényben lévő jogszabályokat minden érintettel, legyen az biztosító, ügyfél, belügyminisztériumi adatfeldolgozás vagy éppen a jegyző, aki a fedezet nélkül maradt autókról levéteti a rendszámtáblát. Hasonló véleményt fogalmaztak meg mások is, mondván, jogilag megválaszolatlan kérdés, hogy olyan biztosítások születnek, amelyből könnyedén ki lehet „farolni”.
A kgfb-biztosításokkal kapcsolatban a biztosítóváltási szezon környékén – tehát az év utolsó hónapjaiban, illetve január–februárban – érkezik a legtöbb panasz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez – közölte érdeklődésünkre Binder István szóvivő. A szezonalitás magyarázata, hogy váltáskor sokszor akadozik a díjfizetés: az ügyfél az új biztosítójától gyakran nem vagy csak késve, rövid fizetési határidővel kap csekket, és emiatt akadnak kellemetlenségei. Szintén gyakori probléma, hogy a régi szolgáltató – annak ellenére, hogy az ügyfél szabályszerűen felmondta a szerződést – változatlanul követeli a jármű utáni kgfb-díjat, mert valamiért nem vezették át a változtatást a nyilvántartásban.