Kelendő a türkmén gáz
Jelentősen megváltozott a türkmén gáz világpiaci szerepe a közelmúltban. Miközben korábban az oroszhoz képest olcsón, bőségesen hozzáférhető és eltérő irányú beszerzési forrásként tartották számon, ma nehezebben lehet hozzájutni, s kicsit többet is kell fizetni érte. Persze nem sokkal: miközben az ezer köbméterenkénti nyugat-európai gázár ma 250-300 dollár körül alakul, az orosz Gazprom a tavalyinál drágábban, de csak 65 dolláros, Ukrajna pedig 50 dolláros áron jut hozzá.
Márciusban állítólag Ukrajnával egyeztek meg a 2006–2026 között időszakra évi 50-60 milliárd köbméter gáz importjáról. Azonban van egy bökkenő: Ukrajna felé Oroszországon át vezet a cső, az oroszoknak pedig nem sok érdeke fűződik ahhoz, hogy helyettük a rivális olcsóbb gázát vegye Ukrajna. Nemrég újabb nagy vevő jelent meg újabb vezetéképítési tervvel: Kína egy Üzbegisztánon át építendő csövön vár évi 30 milliárd köbméter türkmén gázt. A türkmén aktivitás, mindenekelőtt a lehetséges kínai export hírére a napokban lépett az orosz Gazprom is. Közölte, hogy a már lekötött 30 milliárd köbméter helyett inkább évi 50 milliárdot venne a következő három évben. Ha sikerül megállapodni – ez az áron is múlik –, a Gazprom teljes monopóliumhoz juthat a türkmén gáz fölött.
Pozíciói ugyanis még a legjobbak az összes meglévő és leendő vevő között: a szállítóvezeték már megvan, s a Gazpromé a szállítási útvonal is. Az orosz gázóriás 2009-ig 80 milliárd köbméterre szeretné növelni türkmén importját. Ha ez sikerül, későbbre halaszthatja költséges, az északi sarkkörön túl indított gáztermelési beruházásait, s még ki is tudja elégíteni a növekvő belföldi és európai keresletet is.


