NFT: gazdasági hajtóerő
A strukturális alapok 93 és – a visegrádi államok közül elsőként – a kohéziós alap 100 százalékát ítélte oda Magyarország a pályázóknak a maga keretéből. A kedvezményezettek több mint háromnegyede a versenyszférából került ki, legtöbbjük kis- és középvállalkozás. A strukturális alapokból 31,4 százalék jutott a vállalkozásoknak, 60,5 százalék az önkormányzatoknak és központi költségvetési szerveknek, 8,1 százalék pedig a nonprofit szervezeteknek.
A 2006 végéig odaítélendő uniós strukturális és kohéziós alapok támogatásaiból megvalósuló beruházásokat 2008-ig kell befejezni, de azok gazdaságélénkítő, munkahelyteremtő hatása 2010-ig érvényesül a GDP-nél együttesen plusz 10 százalékkal – mondta Baráth Etele. A számítások szerint várhatóan 2006-ban a legnagyobb a többlet, 2,2 százalékkal, de 2007-ben is 1,5 százalékkal több lesz a GDP, mint amennyi a strukturális források nélkül keletkezne.
Az I. NFT a lakossági fogyasztást a vizsgált időszakban összesen mintegy 8, míg a beruházásokat 17,5 százalékponttal növeli. Például 2005–2006-ban 5-5,2 százalékkal több beruházás valósul meg az uniós kohéziós politikának köszönhetően. A nyertes projektek 126 ezer munkahely megtartásához és 45 ezer új munkahely létesítéséhez járulhatnak hozzá. A foglalkoztatási ráta a csúcson 0,7-0,8 százalékkal nő az I. NFT révén.
A támogatott vállalkozások esetében több mint 295 milliárd forint magánberuházás valósult meg eddig. Ez azt jelenti, hogy egy forint közösségi támogatás 1,5 forintnyi magántőkét vont be a fejlesztésekbe. A versenyszféra mintegy 199 milliárd forintot kapott, az önkormányzatoknak és központi költségvetési szerveknek 383 milliárd forintot ítéltek meg, míg a civil szféra mintegy 51 milliárd forintra tett szert. Összesítve éves szinten közel 632,5 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott ez a három terület.
A kohéziós alapnál 2004-ben öt projektet hagyott jóvá az Európai Bizottság: három környezetvédelmi (a budapesti központi, zalaegerszegi és veszprémi szennyvíztisztító) és két közlekedési beruházás (M0-s keleti szektor, Budapest–Szolnok–Lökösháza vasútvonal, II. ütem) kapott zöld utat. Tavaly további négy projektre adta „áldását” Brüsszel: a ferihegyi radarfejlesztésre, az észak-alföldi ivóvíz-ellátási program I. ütemére, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási program I. ütemére, valamint egy vasútfejlesztési projektre. Mindennek köszönhetően Magyarország a rendelkezésére álló teljes kohéziós keretet lekötötte.
A miniszter beszámolt arról is, hogy folyamatosan nyomon követik az első terv hatásainak alakulását. A vizsgálat Görög- és Írország számaival veti össze Magyarország adatait, így uniós összehasonlításban is folyamatos az értékelés.
