Teljesen megújul a Belváros

A legtöbb elemző szerint a budapesti bevásárlóközpontok piaca képes a megújulásra. Ez azonban elsősorban nem a nagy alapterületű bevásárló- és szórakoztató központok kínálatának bővülését hozza magával, hanem új piaci rések lefedését a belvárosi klasszikus bevásárlási formák újrahonosításával.
Ha bevásárlóközpontokról beszélünk, leggyakrabban több tízezer négyzetméteres plázák jutnak eszünkbe, ahol a nagyszámú üzlet kínálatát szórakozási lehetőségek és egyéb szolgáltatások egészítik ki. Ez az a részpiac, amely egy évtizedes fennállása óta dinamikusabban fejlődött, mint bármelyik másik szektor a kereskedelmi ingatlanok területén. A bevásárlóközpontok mára 1,75 millió négyzetmétert megközelítő állományának bővülése évről évre látványos volt, bár az új fejlesztések üteme fokozatosan csökkent. A fővárosi plázapiac sokak  szerint telítődött, az újonnan jövők már komoly belépési korláttal számolhatnak. Az elmúlt évek tapasztalata szerint a kiskereskedelmi forgalom mintegy egy ötöde tevődik a plázákba, valamint a jellemzően városszélre települt hipermarketekbe. Ez a mutató nyugati szomszédunkhoz, Ausztriához viszonyítva magasnak mondható, de például a francia vásárlók ennél is nagyobb arányban választják ezt a kényelmes bevásárlási formát. Az egy főre jutó bevásárlóközpont-terület lassan eléri a 0,18 m2-t, ez bár messze van az egyik legmagasabb – svédországi – mutatótól (0,55 m2), de közel áll az európai uniós átlaghoz (~0,2 m2).

További részletek a Világgazdaság keddi számában olvashatók.