Bajba kerülhetnek a mulasztó cégek
A jövőben bajba kerülhet az a cég, amely adós marad éves mérlegének benyújtásával és közzétételével. A júliustól hatályos új cégeljárási, valamint csődszabályok ugyanis mulasztás esetén szigorúbb fellépést tesznek lehetővé. A vállalkozás ma nagy valószínűséggel kikerülheti a felszólítást, bírságolást vagy törvényességi felügyeleti eljárást, mivel a cégbíróságnak nem volt és nincs kapacitása a kifejezetten ilyen irányú ellenőrzésre. Ezentúl azonban aligha ússza meg, mert az új cégtörvény értelmében a Céginformációs Szolgálat jelezni fogja a beadvány hiányát az illetékes cégbíróságnak, és az törvényességi felügyeleti eljárást indít vele szemben.
A mulasztás akár a cégvezető magánvagyonába is kerülhet, ha a társaság netán a felszámolás sorsára jut, és a cégvagyoncsökkenésben – három évre visszamenőlegesen – megállapítják felelősségét, mert feladatait nem a hitelezői érdekeknek megfelelően látta el. Ez alól csak úgy mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy minden megtett a veszteség csökkentése érdekében. Ám a szabály nem ad lehetőséget a kimentésre akkor, ha elmulasztotta az éves beszámoló letétbe helyezését és közzétételét.
A jövőre figyelemmel nem árt erre is gondolni ilyenkor, a cégmérlegek benyújtásának időszakában. A határidő május vége, de eddig igen kevés beadvány érkezett a cégbíróságokra, ahol a hónap közepétől számítanak nagy rohamra. Mint arról már beszámoltunk: a 180 ezer budapesti cég mintegy 70-75 százaléka, a negyvenötezer Pest Megyei vállalkozás nagy része általában határidőben vagy némi késéssel eleget tesz törvényi kötelezettségének. Sokan azonban adósak maradnak a mérleggel.
Elektronikus úton eddig mindössze két mérleget nyújtottak be a Fővárosi Cégbíróságra, illetve a cégszolgálathoz, a Pest megyei Cégbíróságra azonban egyet sem. Pedig ez egyszerűbb és olcsóbb megoldás lenne a vállalkozások számára, könnyítené a bíróságok dolgát, hiszen hamarabb helyükre kerülnének a nyilvántartásban a friss adatok. A cégbírák úgy vélekednek, hogy még nem igazán ment át a köztudatba az új lehetőség, illetve a jogi képviselők nem készültek fel rá, legalábbis igen kevesüknek van e-aláírása. Emögött anyagi megfontolások is meghúzódhatnak.
Gábor László, a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkára szerint a mintegy kilencezer ügyvéd jó egy százalékának van e-aláírása, s ez nem kevesellhető, hiszen voltaképpen csak januártól indult el az elektronikus cégeljárás, azóta pedig folyamatosan adják ki a területi kamarák az engedélyeket. Kétségtelen – mondta a főtitkár –, elsősorban a nagyobb, gazdasági irányultságú és korszerű elektronikus infrastruktúrával ellátott irodák szerzik be az e-aláírásokat, a kisebbeknek egyelőre nem éri meg a beruházás.
A közjegyzők viszont májustól készen állnak az elektronikus okirat-szolgáltatásra. Parti Tamás, a kamara szóvivője elmondta, hogy több mint 300 székhelyen 5-600 közjegyzőnek van e-aláírása. Az alapköltségeket a kamara fedezte. Hangsúlyozta: az ügyfelekre nem hárít pluszkiadást az elektronikus okiratforgalom. Ám ez iránt jelenleg semmiféle érdeklődést nem tapasztalnak.
