Drasztikusan csökkent a használatba vett lakások száma a fővárosban
Új lakásból az idén az első negyedévben 7.118-at vettek használatba, 0,9 százalékkal kevesebbet mint egy évvel korábban, az új lakások építésére kiadott engedélyek száma pedig 8 százalékkal 9.858-ra csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.
A használatba vett új lakások száma 2005 első három hónapjában még 6 százalékkal 7.300-ra nőtt, ám az új építési engedélyek száma már akkor 6 százalékos visszaesést mutatott, 10.600-at tett ki.
A KSH csütörtöki jelentése szerint míg 2006 I. negyedévében Budapesten 23,6 százalékkal kevesebb új lakást vettek használatba, addig az ország megyei jogú városaiban 24,2 százalékkal emelkedett a lakásépítés. Az új lakások építésére kiadott engedélyek száma a fővárosban 16,4 százalékkal mérséklődött ez év január-márciusban, míg a megyei jogú városokban 29,7 százalékos visszaesés következett be.
A KSH jelentése szerint a befejezett lakások száma alig változott (0,9 százalékkal csökkent), szerkezete kissé módosult az első negyedévben: a vállalkozók által épített lakások száma 3.407-ről 3.295-re esett vissza, ezzel együtt a többszintes, többlakásos és lakóparki építkezések, valamint az eladásra épített lakások száma és aránya is mérséklődött. Ez a csökkenés 23-28 százalékkal elsősorban a fővárosban következett be, és hatással volt részben a budapesti lakásépítés egészének csökkenésére, részben az építések országos szerkezetének változására. Országos átlagban 3 százalékkal kevesebb új lakást építtettek gazdasági vállalkozások, és 4 százalékkal kevesebbet értékesítés céljából. Ugyanilyen arányban nőtt a természetes személyek által, illetve saját használatra épített lakások száma.
Az új többszintes, többlakásos és lakóparki építkezés 5 százalékkal visszaesett, miközben ennyivel nőtt a családi házas építkezések száma. A lakások átlagos alapterülete 2 négyzetméterrel, 89 négyzetméterre nőtt. A megyék többségében nőtt a használatba vett lakások száma, 5 megye - Fejér, Veszprém, Vas, Szabolcs, és Békés - esetében a növekedés több mint kétszeres, sőt a közép-dunántúli régió átlagát is ez jellemzi.
A legnagyobb visszaesés, 27 százalékkal Zala megyében és 23,6 százalékkal a fővárosban következett be. A kiadott új lakásépítési engedélyek száma 2005 első negyedévéhez képest bővült néhány dunántúli megyében és Pest megyében, Somogyban több mint háromszorosára. Ezzel szemben az ország keleti felében mindenütt csökkent, mindhárom régió átlagában 24-26 százalékkal.
A legjelentősebb visszaesések mégis a Dunántúlra jellemzőek: Komárom-Esztergom, Veszprém és Zala megyékben 2006 első negyedében fele annyi új engedélyt sem adtak ki, mint egy évvel korábban. Az idén az első három hónapban 101 üdülőegység kapott használatbavételi és 123 új építési engedélyt, 16-18 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az év első három hónapjában 600 lakás szűnt meg, 10 százalékkal több, mint 2005 első negyedében, ezek közül a legtöbb, 41 százaléka új lakás építése, 37 százaléka pedig avulás miatt.
A KSH szerint négy év óta először fordult elő, hogy a nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek nagyobb alapterület beépítését jelentik, mint a lakóépületeké. Így 960 ezer négyzetméter nem lakóépület beépítésére adtak ki új építési engedélyt, ami másfélszerese az előző évinek.
Ez a növekedés elsősorban a községi beruházásoknál jelentkezik, a most engedélyezett nem lakóépületek 55 százaléka ipari célú építkezés lesz. A lakóépületekre kiadott új építési engedélyek mintegy 890 ezer négyzetméter beépítésére vonatkoznak, ami 5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. (MTI)
