Kanada beruház hazánkban
A Magyarország és Kanada közötti kétoldalú kereskedelem tavaly 290 millió kanadai dollárt tett ki, 2004-hez viszonyítva ez több mint tízszázalékos növekedés, a kanadai beruházások becsült értéke meghaladja az egymilliárd dollárt. Jelentős projekteket indítottak a gyógyszeriparban, ezek között van a Lab International, a gyógyszerek klinikai használat előtti tesztelési intézete Veszprémben, a Cromos génkutatási projektje a Szegedi Biológiai Kutató Központtal és kanadai gyógyszerek forgalmazása az országban.
Kapcsolódva a Világgazdaságban megjelenő Gyógyszertükör rovat cikkeihez, s ismerve a nemzetközi hírű magyar gyógyszerkutatást, szeretném megosztani az olvasókkal az ezzel kapcsolatos gondolataimat. Országunkban a gyógyszeripar dinamikusan fejlődő ágazat, forgalma 2003-ban 14,6 milliárd dollár volt, az exportforgalom 2004-ben 3,64 milliárdot tett ki, az ágazatban 30 ezernél többen dolgoznak. Figyelemre méltó a magyar gazdaságpolitika célja, miszerint a gyógyszeripar komoly kitörési pont lehet az ország versenyképessége szempontjából, dobogós helyre kerülhet az Európai Unióban.
Kanadában kedvezők az adójogszabályok – a kutatás-fejlesztés beruházási eszközeinek teljes költsége azonnal és teljes mértékben leírható az adóból, kedvező adójóváírások érhetők el –, így a vállalatok jelentősen csökkenteni tudják a költségeiket. Az állam szellemi tulajdonra vonatkozó rendszere szerint az alapvető gyógyszerszabadalom 20 év, nem lehet meghosszabbítani.
Tavaly a Health Canada (a kanadai egészségügyi minisztérium) gyógyszer-törzskönyvezési metodikáját a nemzetközi szabványokhoz igazították, a kérelmek 90 százalékát egy év alatt vizsgálják meg a szabványos eljárás során, fél év alatt pedig a sürgősségi eljárás keretében. A minisztérium célja, hogy a biológiai és genetikai eljárások jóváhagyásának idejét csökkentse, ez további forrásokat igényel. A kormány nyolc éve írta alá az EU-val a kölcsönös elfogadási megállapodást (MRA) a törzskönyvezésre, amely kiterjed a gyógyszerek gyártási gyakorlatának (GMP) megfelelőségére is.
A gyógyszeriparban figyelemre méltó a kutatás-fejlesztés (k+f) növekedése. A szövetségi kormány célja, hogy 2010-re a világ öt vezető országa között legyen a k+f-re fordított kiadások tekintetében, ezért megduplázza az erre szánt összeget. A kormány a Kanadai Egészségügyi Kutató Intézeten (CIHR) keresztül pénzügyi támogatást nyújt 13, kulcsfontosságú területen tevékenykedő intézetnek. A génkutatásra tavaly 435 millió dollárt fordított. Más kanadai befektetők is támogatják a biotechnológiai kutatást. A Kanadai Innovációs Alapítvány 3,65 milliárd dolláros költségvetése az egyetemek és kórházak kísérleti és tudományos infrastruktúrájának erősítését szolgálja. Az alapítvány az elmúlt két évben 900 millió dollárt biztosított kanadai kutatási tanszékek létrehozására. A kanadai technológiai partnerség program pedig kanadai cégeknél fektet be az innovációba kiválasztott technológiák területén, beleértve a biotechnológiát.
Országunk biztos makrogazdasági környezetet kínál, amely vonzó a külföldi befektetők számára. 1997-ben Kanada volt az első a G7 országai közül, amely az 1990-es években költségvetési többletet ért el. Még kedvezőbb a büdzsé a következő négy pénzügyi évben. A szövetségi kormány költségvetése a GDP százalékában 50 év óta a legalacsonyabb szinten van, s ez a pénzügyi fordulat alapvető forrása.
A szerző a kanadai nagykövetség kereskedelmi főtanácsosa
