Magyarok kálváriája Horvátországban
A konfliktus abból fakad, hogy a zágrábi kormány másfél évvel ezelőtt a tengerpart melletti 70 méter széles sávban megtiltotta új építkezések indítását. Egyelőre nem tudni, hogy a Vir szigeten érintett körülbelül 500 – magyar és külföldi – tulajdonos közül mennyien vásárolták ennél korábban ingatlanjaikat vagy kezdték meg a felújításokat, bővítéseket.
Az elmúlt öt évben 2700 külföldi kapott engedélyt horvátországi ingatlan vásárlására, ám összesen 7300 kérelem érkezett a hatóságokhoz. Szakértők becslése szerint azonban különféle kiskapuk révén valójában mintegy 45 ezer külföldi juthatott nyaralóhoz vagy lakáshoz a tengerparton az ország egész területén.
A zágrábi magyar nagykövetség szerint a jogi helyzet egyértelmű, a bontást elrendelő horvát környezetvédelmi minisztérium elutasítja, hogy direkt a magyarokkal packáztak volna, mert más nemzetiségű illegális építkező is érintett. „A magyar diplomáciai képviselet ezzel együtt megtesz mindent a magyar tulajdonosok érdekeinek képviseletére” – mondta el Mohai László nagykövet. Tegnap este a magyar Külügyminisztérium a bontási határozat felfüggesztését kérte a horvát hatóságoktól.
A horvát szaktárca szerint a magyarok vásárlással jutottak ingatlanukhoz, amelyeket egy magyar állampolgár által alapított horvát cég építtetett. A minisztérium véleménye szerint amúgy a Horvátországban ingatlant vásárló vagy házat építő magyar állampolgárok nagy többsége betartja a horvát törvényeket. A Vecernji List napilap szerint a magyar tulajdonosok tiltakozó akciót terveznek. Többségük vitatja a bontási határozatok jogosságát, és a horvát állam elleni bírósági kereset benyújtását fontolgatja.
„Mindenki tudja, hogy a szigeten még a templomnak sincs építési engedélye, nemhogy az üdülőknek. Komoly magyar ingatlanközvetítő nem ösztönözte a vásárlást Vir szigetén. Mi már évek óta eltanácsoltuk az érdeklődőket, ugyanis tudtuk, hogy nagy a kockázat” – mondta lapunknak Czibere Ilona, a horvátországi ingatlanok közvetítésével is foglalkozó Mitropa US Kft. ügyvezetője. Tudomása szerint a magyarok 5–30 millió forint közötti összegekkel szálltak be az üzletbe, és nem érdekelte őket a kockázat. Most az a veszély áll fönn, hogy nemcsak ezt a pénzt bukják el, hanem nekik kell fizetni a bontási költséget, és persze az elmaradt haszon is kiesés.
Az ügyvezető szerint a Mitropa – többéves óvatos piaci jelenlét után – most már olyan fejlesztőkkel dolgozik a Zadartól délre eső tengerparti szakaszokon, amelyeknél az ingatlanoknak tiszta a tulajdoni helyzete, és magukat a cégeket is előre leellenőrizte. „A horvát kormány nem örül annak, ha túl sok külföldi fejlesztő és közvetítő jelenik meg a horvát piacon, illetve később bérbe adják az ingatlanokat. Ezzel is magyarázható a beépítési szigor” – fűzte hozzá.
Ha nem elég körültekintő a vásárló, akkor a vásárlás után derül csak ki, hogy a megvett ház és a telek, ahol áll, nem egy tulajdonban van. A telek tulajdonosa pedig később megtilthatja a házba való bejutást – véli a horvát portfólióval is rendelkező Otthon Centrum Holiday cég. A korábban, engedély nélkül épített ingatlanok esetében egy esetleges állami beruházás – pl. útépítés – során az állam sem fog engedélyt kérni a bontáshoz, így nagy meglepetések érhetik az átvert vásárlót, aki a nyári szabadságát tölteni utazik Horvátországba az előző évben megvásárolt házba – fogalmazott a társaság. Az Otthon Centrum Holiday nem is foglalkozik problémás ingatlanokkal. A cég egyik legfőbb stratégiája, hogy az eleve rendezett jogi státusú új fejlesztésekre koncentrál, s csak a szűkös kínálat vagy a vásárló konkrét kérése esetén keresnek értékesítésre használt ingatlanokat is – hangsúlyozta a társaság. Sokan azt hiszik, 200 ezer euró (53 millió forint) körüli összegért meg tudnak venni egy tengerparti házat, ám a valóságban ennyiért egyetlen lakást kínálnak. Az InfoNekretnie ingatlancég tanulmánya szerint tavaly húsz százalékkal csökkent 2004-hez képest a horvátországi ingatlanpiac aktivitása. Ennek dacára 2006 első negyedében mintegy három százalékkal tovább nőtt az árszínvonal, és elemzők arra számítanak, hogy Horvátország EU-csatlakozásának közeledtével ez a trend folytatódik. Az ingatlanpiac teljes liberalizálása 2009-ben várható.
A kereslet gyengülésében az adminisztratív korlátozások is közrejátszhatnak. Az olasz kormány panasza nyomán az Európai Bizottság azzal vádolja Zágrábot, hogy az ingatlanpiac vonatkozásában nem tartja be a stabilitási és társulási egyezményben vállalt kötelezettségeit, és továbbra is hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a külföldi vásárlókkal szemben. Zágráb azonban Rómát vádolja adminisztratív akadályok emelésével, konkrétan azzal, hogy az Itáliában ingatlant vásárló horvátoktól a tartózkodás igazolását követeli meg.
Jó tanácsok
Profi ingatlan-közvetítőt keressünk felEllenőrizzük a tulajdoni lapot
Derítsük ki az esetleges helyi korlátozásokat
Összegezzük az adóterheket
A bérbeadást ne itthonról szervezzük
Ellenőrizzük a tulajdoni lapot
Derítsük ki az esetleges helyi korlátozásokat
Összegezzük az adóterheket
A bérbeadást ne itthonról szervezzük Díjak és adóterhek a horvátországi vásárláskor A horvátországi ingatlanvásárlással kapcsolatos eljárások során az ügyvédi díj a hazaival megegyező mértékű, és az ingatlan vásárlóját terheli. Ingatlanvásárlás esetén a horvát jogszabá-lyok szerint az ingatlan értékének öt százalékát kitevő ingatlanforgalmi adót kell fizetni, ez a végleges földhivatali bejegyzés után esedékes. Az Adrián az idegenforgalmi idény alatt (június 15.–szeptember 15.) az állandó ott-tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személy ingatlanforgalmi illetéket köteles fizetni.
Ennek mértéke függ az időszaktól és a település besorolásától (2–7 kuna/éjszaka/fő). Minden önkormányzat megszabhatja, hogy milyen további adót vet ki a nyaralókra évente, ennek mértéke 5–10 kuna/m2/év.
A két ország közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint a bejelentett személyi jövedelemadót elegendő az egyik országban megfizetni, a másikban csak bizonyítani kell az adó megfizetését. A megállapodás az áfára, illetve a további adónemekre nem vonatkozik.-->
