Bevonja a szereplőket a DAFKE
Szerzői jogdíj. Ma hozza nyilvánosságra a Digitális Adathordozók Felhasználóinak Közhasznú Egyesülete (DAFKE) a Konzultáció a szerzői jogdíjakról az egyesülő világban című dokumentumot, ami az Európai Unió belső piaci biztosának a felhasználók felé irányuló kérdéseit tartalmazza – tudtuk meg Kalinovits Bélától, a DAFKE elnökétől. A szervezet célja a lépéssel, hogy bevonja a szerzői jogdíjjal kapcsolatos uniós konzultációba a témában érintett magyar szereplőket is.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a szerzői jogdíj jelenlegi, az analóg eszközökhöz alkalmazkodó rendszere már nem felel meg a digitális korszak követelményeinek, elavulttá vált – hangsúlyozta Kalinovits Béla. A szerzői jogdíjakra épülő iparágak ma már az Európai Unió bruttó össztermé-kének 5,3 százalékát képviselik. Érdemes lenne a magyar kormánynak is nagyobb figyelmet fordítani egy megfelelő rendszer kialakítására, amely a feketegazdaság visszaszorításával – pél-dául az íratlan CD-k és DVD-k esetében – többletbevételhez juttathatná a költségvetést – tette hozzá a DAFKE elnöke.
A szerzői jogdíj rendszerének felülvizsgálata során az Európai Bizottság egy hatástanulmányt végez, hogy beazonosíthassa a legjobb irányt a fejlődéshez, figyelembe véve az alkotók és a jogosultak érdekeit, illetve az európai gazdaság hatékonyságának, versenyképességének fenntartását. A jelenlegi rendszer nagy hiányossága, hogy nem veszi figyelembe a konvergencia jelenségét. Az analóg környezetben született szerzői jogdíjak kezdetben kizárólag olyan berendezésekre vonatkoztak, amelyeknek mindössze másolási funkciójuk volt. A digitális, több célra használható eszközök (személyi számítógép, nyomtató, mobiltelefon) megjelenésével azonban nem módosítottak a szabályozáson, hanem a korábban alkalmazott logikát terjesztették ki az új környezetre is. Így a szerzői jogvédelmet annak ellenére alkalmazzák ezekre a berendezésekre, hogy azok elsősorban nem a védelem alatt álló munkák sokszorosítására készültek.
A technológia fejlődésével új megoldások, eszközök kerültek a jogtulajdonosok kezébe, amelyek szintén indokolják a jelenlegi szabályok módosítását. Ezek közé tartoznak például a digitális jogkezelő rendszerek (DRM). Az ilyen megoldásokban a tartalmat jogkezelési információval együtt kézbesítik, amely tájékoztatja a felhasználókat a munka szerzői jogi státusáról, illetve az engedélyezési feltételekről. A Forrester Research piackutató cég adatai szerint 2010-re az eladott zenei anyagok 37 százalékát már másolás elleni technikai védelemmel látják el. A műszaki védelemmel ellátott zenei anyagok eladása tavaly mintegy 108 millió eurós forgalmat hozott, de 2009-re ez a piac 594 milliósra bővülhet a piackutató társaság előrejelzése szerint. VG
