Energiahordozók: lesz drágulás

ENERGIAKERESKEDELEM. Hamarosan két okból is drágul az áram és a gáz Magyarországon: a tarifák egyrészt követik a nemzetközi ártendenciákat, de közeleg az általános lakossági gázártámogatás fokozatos felszámolása is. Az árfelülvizsgálatok negyedévenkénti hazai rendszeressége alapján július 1-jén időszerű az újabb áram- és gáztarifa-emelés. A szándékot azonban egy hónappal az esedékesség előtt a Magyar Energiahivatalnak közzé kell tennie a honlapján, és ez még nem történt meg. Így az emelés legalább egy – a közzététel időpontjától függően akár több – héttel is csúszhat a kormányváltással kapcsolatos események miatt.

A gázáremelés ígérkezik a fájdalmasabbnak, ezen belül is a lakossági tarifáké. Az elmúlt 9 hónapban 15-20 százalékkal drágult az import, szakértők szerint enynyivel tehát mindenképpen növelni kellene a belföldi árakat. (A közüzemben az importárak változását 9 hónapos késleltetéssel veszik figyelembe). Ha fennmarad a hordónkénti olajár mostani, 70 dollár körüli szintje, akkor a ma érvényes lakossági gázár-kompenzáció megtartása éves szinten 120-200 milliárd forintjába kerülne az államnak. Ugyanakkor a teljes lakosságot érintő kompenzáció ma már nem indokolt, szemben a bevezetése utáni időszakéval, amikor a támogatás az akkori számottevő áremelés elviselését könnyítette meg.

A Népszabadság a legalsó fogyasztói kategóriában 10, a magasabban 25-30 százalékos emelési tervről számolt be, forrását nem közölte.

Ma egy köbméter gáz árában az energiahordozó importára mintegy 60 forint, a szállítási és egyéb infrastruktúra-költség további 20 forint. A 20 százalékos áfát is figyelembe véve 96-98 forint lenne a reális fogyasztói ár – ismertette számításait lapunkkal Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője. Ezzel szemben egy közepes fogyasztó ma köbméterenként 54 forintot fizet. Ezt szakmailag semmi sem indokolja. Ráadásul a támogatott ár a gázfogyasztás növelését ösztönzi, amikor az országnak éppen az egyoldalú gázimportfüggőségén kellene mérsékelnie. Minden fogyasztónak annyit kellene fizetnie, amennyibe a számára biztosított gáz kerül – hangsúlyozta Kaderják Péter. Ha csak a szociálisan rászorulók kapnának kompenzációt, az a szakember számításai alapján az államnak 10-20 milliárd forintjába kerülne. Ezt azonban a kutató megítélése szerint nem ártámogatás formájában kellene biztosítani.

Mint beszámoltunk, a szociális alapú támogatás előkészítésén három tárca közösen dolgozik, munkájuk azonban csak az új kormány felállása után gyorsulhat fel. Az új rendszernek – egy korábbi pénzügyminiszteri ígéret szerint – a következő fűtési idényben már működnie kell. Nem tudni, ekkorra megtörténik-e a teljes átállás. Egyes lapok a kompenzáció négy lépcsőben történő leépítéséről számolnak be.

Az importár növekedése miatt rövid távon 15-20 százalékos hazai gázáremelést tart indokoltnak Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója is. A kompenzációs rendszer egy-két éven belüli lebontásának következtében további 50-60 százalékos drágulást valószínűsít, amelynek eredményeként az ez évre általa várt 200 milliárd forintos gázár-kompenzáció 100 milliárdra csökkenhetne.

A hazai villamos energia előállítási költsége a vizsgált időszakban nyolc-tíz százalékkal nőtt, Hegedűs Miklós szerint tehát a tarifaemelésnek is ezt a mértéket kellene közelítenie. A költségnövekedés mögött részben az áll, hogy a felhasznált áram mintegy harmada gázüzemű erőművekből származik, de emelkedett az áramtermelés számos más kiadása is.

„Költségoldalról a háztartások terheinek emelése lenne indokolt” – válaszolt Hegedűs Miklós arra a kérdésünkre, vajon a jelzett emelési mértékek miként érinthetik az egyes fogyasztói csoportokat. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a háztartások már így is jövedelmük nyolc-kilenc százalékát költik az energiára. A gáz és az áram mellett ideértendő a központi fűtés is. Kérdés, hogy a politikai döntéshozók milyen mértékben növelik majd e terheket. VG

A forrás szűkös, a fogyasztók csak akkor takarékoskodnak vele, ha sokba kerül. Az is megfogalmazott igény, hogy az energia minél tisztább forrásból származzon, de a megújuló energiák térnyerését ma még támogatni kell.

Mindezek alapján a hazai – főként pedig a háztartási – árakat a szakemberek irreálisan alacsonynak tartják.

A forrás szűkös, a fogyasztók csak akkor takarékoskodnak vele, ha sokba kerül. Az is megfogalmazott igény, hogy az energia minél tisztább forrásból származzon, de a megújuló energiák térnyerését ma még támogatni kell.

Mindezek alapján a hazai – főként pedig a háztartási – árakat a szakemberek irreálisan alacsonynak tartják.-->