EU-borreform kételyekkel

Az importborok elleni határozottabb fellépésre lenne szükség az uniós borpiac megvédése érdekében – hangzott el a parlament európai ügyek bizottságának tegnapi ülésén. Ma az Európai Unió a világ borpiacán vezető szerepet tölt be, de részesedése évi 2 százalékkal csökken. Ezzel párhuzamosan az USA legalább négyszeresére, míg Chile és Ausztrália csaknem hússzorosára növelte eladásait az utóbbi időszakban.

Mint ismert, Brüsszel átfogó borreformra szánta el magát az egyre fokozódó és túltermelést eredményező szerkezeti-versenyképességi válság miatt. A kiszivárgott elképzelések szerint eltörölnék a melléktermékek kötelező lepárlását, a krízislepárlást és a mustdotációs rendszert, bár ezek ellentételezésére – szerkezetátalakítás és kockázatkezelés címén – úgynevezett nemzeti pénzügyi (támogatási) borítékokat hoznának létre. Egy verzió szerint az EU megszüntetné a kivágási támogatásokat és a telepítési jogokat is, míg egy másik terv ezek átmeneti meghagyása mellett 10-12 százalékos (mintegy 400 ezer hektáros) uniós ültetvénycsökkentést irányozna elő.

A magyar borgazdasági szereplők érdeke a borpiaci reform, de nem értenek egyet minden eddig felmerült változtatási elképzeléssel – mondta Máhr András, az agrártárca helyettes államtitkára. A végleges hazai szakmai álláspont várhatóan egy-két héten belül alakul ki. A mai vélemények szerint Magyarország megtartaná a jelenlegi kivágási támogatásokat, és nem járulna hozzá ahhoz, hogy a telepítési jogokat a tagállamok között adni-venni lehessen.

A piaci szereplők szükségesnek ítélik a szerkezetátalakítási dotációkat és – ellentétben egyes EU-s tervekkel – megőriznék a mustsűrítési, az alkoholtartalom-növelési és a magántárolási lehetőséget is. VG

Ez azt jelentené, hogy Magyarországnak tartósan kevés támogatás jutna, a 2004-es belépés óta elért alacsony bázis miatt.

Ez azt jelentené, hogy Magyarországnak tartósan kevés támogatás jutna, a 2004-es belépés óta elért alacsony bázis miatt.-->