Hasznos lehet, de árthat is a vizitdíj bevezetése
Statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy az Európai Unió 15 tagországával összehasonlítva magas a magyar felnőtt lakosság háziorvoshoz fordulási gyakorisága. Ám a GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. szerint a kimutatások figyelmen kívül hagyják a háziorvos-beteg találkozások hátterében meghúzódó szervezeti tényezőket, folyamatokat. A nyers adatok azt sem támasztják alá, hogy a vizitdíj visszafogná az orvos-beteg találkozások számát. A háziorvos-beteg találkozások jelentős hányada legtöbbször a gyógyszerfelírás miatt történik, ráadásul az orvos egy alkalommal csak egy havi gyógyszeradagot írhat fel, így egy krónikus betegnek akár évi 12 alkalommal is meg kell jelennie a doktornál. Emellett számos szakellátás igénybevételéhez a betegnek háziorvosi beutalásra is szüksége van. Tény az is, hogy Magyarországon az orvosok több olyan tevékenységet is végeznek, amit máshol a szakdolgozók látnak el. A mindenki által fizethető 200 forintos vizitdíj bevezetésével növelni lehet a betegek felelősségét, s arra lehet ösztönözni őket, hogy csak akkor menjenek orvoshoz, ha valóban szükséges. Emellett - attól függően, hogy az alapellátásban is bevezetnék-e, évi 20 vagy 30 milliárd forinttal - növelheti az egészségügyi kasszát és "megzavarhatja " a hálapénz fizetést. A vizitdíj bevezetésével szemben a legsúlyosabb ellenérv, hogy a legszegényebbek akkor sem tudják, vagy akarják majd kifizetni, ha indokolt lenne az egészségügyi ellátásuk, így a betegség előrehaladottabb stádiumában történő kezelése rontaná az életkilátásokat, s jelentősebb terhet ró az egészségügyi kasszára. VGO
