Vicces önéletrajz, rémes állásinterjú

Kétségbeejtő helyesírással találkoznak nap mint nap a Grafton Recruitment munkatársai, még a magasabb pozíciókra pályázó jelentkezőknél is – számolt be tapasztalatairól Balázsy Krisztina vezető tanácsadó. Súlyosat „bakizott” az a jelentkező is, aki a napokban 2004-es datálású önéletrajzát adta be hozzájuk. Az irodánál egyébként többen jelentkeztek már álláskeresési szándékkal a hangzatos John Neumann College-ban végzettek közül is, dacára annak, hogy a tanácsadók rendszeresen óva intenek mindenkit az idegen nyelven írt önéletrajzokban az intézménynevek lefordításától.
Megrökönyödést idéznek elő a tanácsadók körében az önéletrajzokkal küldött fényképek. Pózoltak a jelentkezők már kutyával, strandon, autón homorítva, versenybiciklin, bukósisakban, sőt söröshordónak támaszkodva is – sorolta Balázsy Krisztina. Az ilyen képtelen képekkel az a gond, hogy olyankor is tönkreteszik az önéletrajzot, amikor nem is írták elő a fotót az álláshirdetők. Legalább ennyire sokkolja a cég munkatársait az olyan többoldalas önéletrajz, amelynek első lapját csak a gimnáziumi és az egyetemi tantárgyak részletes felsorolása tölti meg. Ennél persze sokkal lényegretörőbb álláskeresővel is találkoztak már, aki így definiálta a keresett munkahelyet: Budapest belvárosában legyen, négyig tartó munkaidővel, nettó kétszázezerért…
Hajnal Mónika, a Pannon-Work Zrt. kirendeltségvezetője az e-mailben talált ballépésekre tért ki először. Egy „chatbaby21@akármi” jellegű feladónévből nehéz kikövetkeztetni a levélíró személyét, és ha a csatolva küldött önéletrajznak is csak „CV.doc” a címe, akkor végképp nem könnyű az azonosítás a tanácsadónak. Ilyenkor együtt érez a konkurens cégeknél dolgozó sorstársaival, akiknek a nevét, e-mail címét megtalálja a sajátja mellett a körlevélként elindított önéletrajz e-mail „címzettek” rovatában.
A tanácsadóknak, ha túljutnak a megmosolyogtató önéletrajzokon, még türelmesebbnek kell lenniük. „Cica, most éppen egy állásinterjún vagyok, majd viszszahívlak” – szólt a telefonjába egy jelentkező, a fejvadásszal folytatott beszélgetés közben. Mentségére szólt ugyan, hogy ezek után bocsánatot kért. Kevésbé érezte viszont a helyzet súlyosságát az a jelölt, aki szemrebbenés nélkül szervezte le a következő állásinterjúját telefonon, hasonló körülmények között – emlékezett vissza Hajnal Mónika. Ugyancsak bevállalós volt az az álláskereső, aki egy nem túl versenyképes fizetés tárgyalása közben az interjúztató ruházatára utalva megjegyezte, hogy ezeket biztos nem a felkínált összegből vette. Ennek dacára az interjú végeztével azért megpróbálta randevúra hívni a közeli eszpresszóba a vele szemben ülő kérdezőt.
Valóban sok meglepetést tudnak szerezni az álláskeresők, feltéve, ha megjelennek a megmérettetésen, és ezt időben teszik – fűzte hozzá Gerlei Béla, a Karrier Intézet igazgatója. Egy alkalommal, tetemes csúszással érkezve, még a jelentkező volt felháborodva, hogy mit képzelnek, hogy az amerikai elnök látogatásának a napján, amikor lehetetlen közlekedni, szóvá teszik a késését. Gerlei Béla az egyik állásinterjún megkérdezte, hogy miért jelentkezett a jelölt az állásra. Meglepő választ kapott: tulajdonképpen ő nem jelentkezett, a lakótársa viszont igen, csak nem volt otthon, amikor telefonáltak az interjú miatt, ezért ő jött el, mert felkeltette a lehetőség az érdeklődését.
Egy másik esetben, amikor végre stimmelt az időpont, és a személy is, akkor a pályázó így szólt: „Kávét kérek szépen, vagyis inkább teát, ha lehet. De csak sima fekete teát iszom, amibe nem tettek utólag valamilyen szintetikust. Ja és tejjel. De csak a friss tej jó, ne legyen tartós vagy tejpor, mert…” – és elkezdte kiselőadását az egészséges táplálkozásról az interjúztatónak, aki hallgatta, hallgatta. Kevésbé volt beszédes Gerlei Béla egy másik interjúalanya, aki intenzív állkapocsmozgással, félig nyitott szájjal rágta a rágógumiját, egészen addig, amíg el nem hangzott az első elgondolkodtató kérdés. Ekkor hátradőlt, majd tekintetét a plafonra szegezve a rágógumiból fújt egy lufit, majd a szokott módon elpukkantotta azt. És még a célegyenesben is tudnak meglepetést okozni a jelöltek! Egy többfordulós, vezetői pozícióra vonatkozó interjúsorozat utolsó beszélgetését egy elegáns svédasztalos étteremben szervezték. A pályázó időben megérkezett, elegánsan, noha nyakkendő nélkül. Köszöntötte a jelenlévőket, majd szabadkozva bejelentette, hogy hozta a barátnőjét is, mert annyira szeretett volna eljönni. A sokkot és a kényszerű beleegyezést követően a jelölt belekezdett a púposra rakott tányérok lecsupaszításába. A beszélgetést csak azért nem lehetetlenítette el teljesen a habzsolása, mert az egyre kapatosabb barátnő folyamatosan életben tartotta azt…

Gerlei Béla: Vezetői pozícióra vonatkozó interjúsorozat utolsó beszélgetését egy elegáns étteremben szervezte a cég. A jelölt a barátnőjét is magával cipelte

Gerlei Béla: Vezetői pozícióra vonatkozó interjúsorozat utolsó beszélgetését egy elegáns étteremben szervezte a cég. A jelölt a barátnőjét is magával cipelte -->