Átalakul a nyereségpaletta

Augusztus elsejével megemelték a villamosenergia-elosztó társaságok által az átviteli engedélyesnek, azaz a Mavir Zrt.-nek az elosztóhálózatba betáplált villamos energia után fizetendő átviteli díjat. Az így keletkező többletbevételt a Mavir a villamosenergia-elosztóknak, azaz az áramszolgáltatóknak juttatja vissza, mégpedig a gazdasági és közlekedési miniszter e kérdéskört érintő rendeletében rögzített arányoknak megfelelően. A rendelet a Magyar Közlöny augusztus 1-jei számában jelent meg. Az emelés a közzététel napjától érvényes. A döntés számottevően átrendezi az érintett társaságok nyereségességét.

Az áramszolgáltatók ugyanazon rendszerhasználati díjakat kapják és fizetik, miközben a helyi sajátosságokból és gazdálkodási adottságokból adódóan igen eltérő költségekkel dolgoznak. Ez jelentős különbségeket okoz a cégek jövedelmezőségében – közölte érdeklődésünkre Békés György, a javaslatot a gazdasági tárca részére kidolgozó Magyar Energiahivatal (MEH) főosztályvezető-helyettese. (Egészen más feltételek között tevékenykedik egy sűrűn lakott településen az elosztó, mint egy olyan régióban, ahol jellemzően kis lélekszámú falvak találhatók.) Ezen eltérések a magánosításkor a privatizációs árban mutatkoztak meg, azóta azonban több mint tíz év telt el, így időszerűnek tűnt a költségekhez jobban igazodó rendszer kialakítása. A díjemelés bevezetése az elosztók közötti jövedelemátcsoportosítást célozza. Az ennek révén keletkező többletbevétel nem a Mavirt illeti; az átviteli engedélyes külön számlán gyűjti azt, s teljes egészében visszaosztja majd a társaságoknak – tette hozzá a főosztályvezető-helyettes.

Az egyes cégek részesedésének arányait az energiahivatal az egyedileg felmért költségek alapján határozta meg. Óvatos jövedelemátcsoportosítás valósul azonban meg – hangsúlyozta Békés György. Mint mondta: biztosak abban, hogy nem történt méltánytalanság, de nincsenek meggyőződve arról, hogy ez lesz a rendszer végleges formája. Fontos továbbá – emelte ki a szakember –, hogy a változás augusztus 1-jétől érvényes (nem a teljes évről van szó), a rendeletben rögzített feltételekkel csak 2006 végéig indokolt fenntartani a rendszert – tette hozzá. Arra a kérdésre pedig, hogy ennek alapján jövőre új részesedési arányokra lehet-e majd számítani, a főosztályvezető-helyettes úgy válaszolt: január 1-jével egyébként is hozzá kell nyúlni a díjakhoz, hiszen az inflációtól függő tételeket módosítani kell. Erre az időre körvonalazódik majd az is, hogy ezt a rendszert kell-e továbbvinni, vagy változtatásra van szükség. A módosítás egyes cégek eredményére gyakorolt hatása összegszerűen nem könnyen becsülhető meg, az azonban különösebb számítás nélkül is egyértelműen látható, hogy a módosítás a legkedvezőtlenebb hatással a terület eddigi lenyereségesebb cégére, a Budapesti Elektromos Művek Nyrt.-re (Elmű) van, amelynek költségeit – nagy forgalmából adódóan – az elkövetkező öt hónapban lényegesen növeli a megemelt díj, de az összegyűlt többletből nulla százalékkal részesedik majd. A változás kedvező ellenben az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. (Émász) számára, amely a legnagyobb arányban részesül a visszaosztandó összegből. A Démász (amely szintén nyilvános társaság, s így minden, az eredményességét befolyásoló tényezőről köteles tájékoztatni a nyilvánosságot) még nem adott ki hirdetményt a kérdésről. (A német E.On tulajdonában lévő társaságok már zárt formában működnek, eredményalakulásukról nem kötelesek előrejelzést közzétenni.)

A mértékekről az első elemzői becslések a hét végén már megjelentek. Sarkadi Szabó Kornél, a Raiffeisen elemzője szerint az átviteli díj többlete 16,6 milliárd forint lehet az idén a 2005. évi volumen és a 2006-os adatok szerint. Az elemző becslése szerint ennek alapján az üzemi profit az Émásznál 2,25 milliárd forinttal, az E.On Dédásznál 1,06 milliárddal, az E.On Titásznál 1,7 milliárddal nőhet. A Démász az adott keretek között 0,1 milliárdos pozitívumot érne el. Az Elmű üzemi eredménye a becslés szerint 4,39 milliárd forinttal, az E.On Édászé 0,72 milliárddal csökkenhet.

Az áramszolgáltatói papírok piaca a tőzsdén igen érzékenyen reagált a szabályozásváltozásra a múlt héten. Az Elmű-részvények a hét elején még a 27 ezer forintos határ közelében jártak, pénteken azonban már csak 25 015 forinton forgott a papír az utolsó kötésben. A Démász egy hét alatt 15 500 fölötti tartományból 15 200 forintig ereszkedett, az Émász viszont, amely hétfőn még alulról közelítette a 13 ezer forintot, 15 750-en fejezte be a hetet. VG

Az idén a villamosenergia-szektorban befejezett ágazati vizsgálat megállapítása szerint ugyanis nem zárható ki, hogy a közüzemi áramszolgáltatók a közüzemből kilépni kívánó fogyasztóikkal szemben olyan feltételeket támasztottak, amelyek hatására azok a szolgáltatók tulajdonosi érdekkörébe tartozó kereskedőt választottak, illetve olyan egyedi feltételeket kínáltak, amelyek célja az volt, hogy azok ne lépjenek ki a közüzemi körből.

Az eljárás során a 2003. január 1-jétől 2006. június 30-ig terjedő időszakot vizsgálják. A GVH-nak a törvény értelmében 180 napja van a végső döntés meghozatalára, amely két alkalommal, egyenként legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható.

Az idén a villamosenergia-szektorban befejezett ágazati vizsgálat megállapítása szerint ugyanis nem zárható ki, hogy a közüzemi áramszolgáltatók a közüzemből kilépni kívánó fogyasztóikkal szemben olyan feltételeket támasztottak, amelyek hatására azok a szolgáltatók tulajdonosi érdekkörébe tartozó kereskedőt választottak, illetve olyan egyedi feltételeket kínáltak, amelyek célja az volt, hogy azok ne lépjenek ki a közüzemi körből.

Az eljárás során a 2003. január 1-jétől 2006. június 30-ig terjedő időszakot vizsgálják. A GVH-nak a törvény értelmében 180 napja van a végső döntés meghozatalára, amely két alkalommal, egyenként legfeljebb 180 nappal meghosszabbítható.-->