Egymilliárd dollár fejlesztésre
Ez a szövetség, a Global Hybrid Cooperation nem új keletű: a Michigan állambeli Troy-ban lévő hibridfejlesztési központban a három cég mérnökei tavaly óta dolgoznak az egyes alkotóelemek – elektromotorok, nagy teljesítményű elektronika, váltómű, vezetékelés, energiamenedzsment és szabályzóegységek a hibrid rendszer számára – fejlesztésén első- és hátsókerék-hajtású személygépkocsik, könnyű haszonjárművek és a szabadidő-terepjárók számára.
Az emelkedő nyersolajáraktól, valamint a folyamatosan szigorodó károsanyag-kibocsátási szabványoktól megrettent autógyárak ugynis egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek olyan járműcsaládok létrehozására, amelyek fajlagos üzemanyag-felhasználása – teljesítményükhöz és szolgáltatásaikhoz képest – minden eddiginél alacsonyabb.
A hibridek terén a Toyota volt az úttörő, amely 1997-ben mutatta be a Priust Japánban, és 2000-ben kezdte meg értékesítését külföldön. A második generációs Prius 2003-ban mutatkozott be, s december óta már Kínában is gyártják a helyi piac igényeinek kielégítésére. A Toyota és a hozzá tartozó Lexus hibrideladásai június végéig elérték a 689 ezret. A hibrid autókat 1999 óta gyártó Honda pedig 150 ezernél tart. Magyarországon jövőre kezdik meg a Honda Civic hibrid változatának forgalmazását, a mai tervek szerint 6 millió forintos áron.
A Mazda a kedden induló norvégiai ONS 2006 energetikai kiállításon és konferencián mutatja be RX–8 Hydrogen RE jelzésű hibrid modelljét. A Japánban az év eleje óta lízingelhető RX–8 Hydrogen RE hidrogénnel és hagyományos benzinnel egyaránt működő, Wankel-motoros (bolygódugattyús) jármű. Az ONS 2006-tal egy időben nyílik meg az első norvég hidrogénkút, első tagja annak a hálózatnak, amelylyel Norvégia szeretné elősegíteni a hidrogén alternatív üzemnyagként való elterjedését.
A BMW hosszú távú energetikai stratégiája, a CleanEnergy (Tiszta energia) szerint a hidrogénnel működtetett dugattyús motor könnyebb, nagyobb teljesítményű és olcsóbb a szintén szóba jöhető tüzelőanyag-cellánál, gyártása pedig beilleszthető az eddigi technológiába. A hidrogén üzemanyagként való felhasználása persze nem egyszerű: az autógyártók a kúthálózat kiépítésére várnak, miközben az üzemanyag-értékesítő cégek a hidrogénnel is működő járművek tömeggyártásáig nem akarják megkezdeni az infrastruktúra kiépítését. Németországban is csupán egy-két ilyen kút működik, pedig a BMW már hosszú ideje kijelentette: a jövő a hidrogéné!
Mint az elkövetkező idők egyik alternatívája, a tüzelőanyag-cellás jármű fejlesztése is jól halad. A Honda a márciusi genfi autószalonon mutatta be azt az üzemanyagcellás koncepciómodellt, amely alapján 3-4 év múlva beindul a sorozatgyártás. A Honda nem áll egyedül e téren: az amerikai autógyárak, kormányzati támogatással, szériagyártásra érett üzemanyagcellás autókat kívánnak kifejleszteni. A programban
a General Motors, a Ford, a DaimlerChrysler és a Hyundai autógyár, a ChevronTexaco, a BP és a Shell olajvállalat, továbbá a hidrogénüzemanyag-cellák legnagyobb előállítója, a Ballard Power Systems vesz részt. A fejlesztéshez a részt vevő vállalatok és a kormány fele-fele arányban 380 millió dollárral járultak hozzá.
A mai üzemanyagcellák működése azonban szénhidrogénen, földgázon alapul; ezek hidrogéntartalmát használják fel az ilyen járművek, s azzal elektromos meghajtás számára fejlesztenek áramot. Egyelőre az az előnye az üzemanyagcellás járműnek, hogy hatásfoka mintegy 15 százalékkal haladja meg a belsőégésű motorok közel 40 százalékos ilyen értékét, és nem bocsát ki káros anyagot. A mérleg másik serpenyőjében viszont a jármű magas előállítási költsége van.
Szakértők szerint az üzemanyagcella csak út a távlati cél, a hidrogénhajtású autó felé, ám a hidrogén kezelése igen nehézkes, és a jövő fejlesztőinek meg kell oldaniuk a biztonságos tankolás feladatát is. Ezért szakértők szerint a hidrogénhajtású járművek elterjedésére nem számíthatunk 15 éven belül.
Kevés még a Bioüzemanyagot forgalmazó kút
Magyarországon az idén öt, bioetanol üzemanyaggal is működő Saab BioPower autót adtak el, de több év kell ahhoz, hogy a futó modellek száma elérje azt a szintet, ami mellett az üzemanyag-forgalmazóknak megéri benzinkútjaikat az E85-ös (bioetanol-) kútfejekkel, illetve a szükséges tartályokkal felszerelni.A Mol szakértői szerint egy-egy töltőállomás átalakításának költsége százmillió forint. Bernd Gottschalk, a német autóipari szövetség (VDA) elnöke szerint a gyárak láthatólag egyre inkább próbálnak elszakadni a kőolajtól, ezért a VDA azt javasolja, hogy 2010-ben már a benzinhez 10 százalékban bioetanolt keverjenek. Az EU ugyanakkor 5,75 százalékot írt elő.
Kellene továbbá, hogy szélesítsék az adókedvezmények körét. A bioüzem-anyagnak ugyanis csak akkor van jövője, ha kiskereskedelmi ára alacsonyabb lesz, mint a szénhidrogén-alapúaké.
Értékesítésüket amúgy is korlátok közé szorítja, hogy Németországban csupán 15 bioetanolkút található. Ezért Wolfgang Schneider, a Ford Europe alelnöke azt szorgalmazza, hogy két év alatt Németországban is építsék ki a kúthálózatot, hiszen Svédországban – ahol a Ford 2001 óta 17 ezer Flexi-Fuel autót adott el – már 500 töltőállomáson lehet bioüzemanyagot venni, és a hálózatbővítést 2009-ig, az ország teljes lefedettségéig folytatják.
A Mol szakértői szerint egy-egy töltőállomás átalakításának költsége százmillió forint. Bernd Gottschalk, a német autóipari szövetség (VDA) elnöke szerint a gyárak láthatólag egyre inkább próbálnak elszakadni a kőolajtól, ezért a VDA azt javasolja, hogy 2010-ben már a benzinhez 10 százalékban bioetanolt keverjenek. Az EU ugyanakkor 5,75 százalékot írt elő.
Kellene továbbá, hogy szélesítsék az adókedvezmények körét. A bioüzem-anyagnak ugyanis csak akkor van jövője, ha kiskereskedelmi ára alacsonyabb lesz, mint a szénhidrogén-alapúaké.
Értékesítésüket amúgy is korlátok közé szorítja, hogy Németországban csupán 15 bioetanolkút található. Ezért Wolfgang Schneider, a Ford Europe alelnöke azt szorgalmazza, hogy két év alatt Németországban is építsék ki a kúthálózatot, hiszen Svédországban – ahol a Ford 2001 óta 17 ezer Flexi-Fuel autót adott el – már 500 töltőállomáson lehet bioüzemanyagot venni, és a hálózatbővítést 2009-ig, az ország teljes lefedettségéig folytatják.-->
