Felmérés az informatikai piacról
Várhatóan október végére, november elejére készül el az első átfogó tanulmány a magyar infokommunikációs (IKT-) piacról – tudtuk meg Marosvári Gábortól, az IDC Magyarországi Kft. kutatásvezetőjétől. A piackutató cég az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) által kiírt pályázaton nyerte el a megbízást a 2005-ös magyar IKT-piac helyzetét bemutató felmérés elkészítésére.
A felmérést az IVSZ-en és az ITDH-n kívül az AAM, a KFKI és a Synergon is támogatja. A munkát már megkezdték a piackutató társaságnál, jelenleg az adatokat gyűjtik be attól a mintegy 4-500 IT-cégtől, amely részt vesz a kutatásban. A tanulmány az adatok mellett iparági trendeket és az egyes technológiai részpiacokat bemutató elemzéseket is tartalmaz majd, valamint elkészítik az ágazat 50 legnagyobb vállalatának cégprofilját is – mondta el Marosvári Gábor. A tervek szerint a jövőben évente elkészülő tanulmány fő célja az informatikai piac szállítói oldalának átfogó felmérése, a piac méretének, szerkezetének és változásainak megbízható feltérképezése. A kezdeményezés lehetőséget biztosít egy iparági standard kialakítására az IT-piac szegmentálására, illetve a szállítói oldal mérésére vonatkozóan, valamint egy egységes fogalomtár megteremtésére. A tanulmány ismeretében az IVSZ számára lehetőség nyílik piaci adatokkal alátámasztott célzott lobbitevékenységre, míg az ITDH a magyar informatikai ágazatnak és szereplőinek népszerűsítésére, kereskedelemfejlesztési, beszállítói és befektetésösztönzési tevékenységében tudja majd hasznosítani. A felmérés hasznos segítség lehet az informatikai vállalkozások számára is, hiszen így valós piaci információk alapján dolgozhatják ki stratégiájukat.
A legfontosabb, hogy a ciklus végére megszűnjön Magyarország nagyarányú lemaradása az információs társadalom építésében az unió egyéb országaival összehasonlítva – nyilatkozta korábban a Világgazdaságnak (2006. július 20., 8. oldal) Kovács Zoltán, az IVSZ elnöke. Az elmaradásra jó példa, hogy nálunk az internetfelhasználók aránya a kétharmada, míg a széles sávú eléréssel ellátott háztartásoké fele az európai átlagnak. A felzárkózáshoz az egyik oldalon kellenek olyan központi programok, amelyek az eddigieknél sokkal hatékonyabban ismertetik meg az állampolgárokkal például az internetfelhasználással járó előnyöket. A világhálós tartalmak és szolgáltatások területén is komolyabb előrelépésre van szükség az IVSZ elnöke szerint. Lépni kell a szabályozásban is, hogy könnyebben és lehetőleg ár-érték arányon lehessen hozzájutni a szükséges eszközökhöz, szolgáltatásokhoz.
Az információs társadalom kialakítása érdekében eddig lerakott alapok igen gyöngére sikerültek. Van ugyan egy magas szinten megfogalmazott kormányprogram, de nincs hozzá cselekvési terv. Itt az idő, hogy az infokommunikációs piac a magyar gazdaság kitörési pontja lehessen.
Az idő pedig sürget, mivel fel kell készülnünk a 2007–2013 között érkező uniós fejlesztési pénzek felhasználására – hangsúlyozta Kovács Zoltán. Ezúttal már nem annak kell lennie a fő kérdésnek, hogy mire költsük ezeket a forrásokat, hanem meg kell határozni, ha lehet, előre, milyen Magyarországot akarunk. A válasz birtokában könnyebb megállapítani azt is, hogy a cél eléréséhez mennyit kell infokommunikációra költeni. Az IKT-beruházások egyébként az unión belül is fókuszterületnek számítanak, és Brüsszel maga is méri, hogy a fejlesztési pénzekből mennyi megy termelői, illetve nem termelői infrastruktúrára – tette hozzá az IVSZ elnöke.
