A minőség az, amely magabiztossá teszi a kereskedőt – vallja Sándorné Istiván Rita. A Kinnarps Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: a női vezetőknek előnyt jelent, hogy a szakmai ismeretek mellett gyakran a jó megérzések is segítik a munkájukat.
Üzlet. A több mint 60 éve alapított Kinnarps ma is családi vállalkozásként üzemel, pedig az egykori asztalosműhelyből évi 250 millió eurós forgalom mellett 4,5 milliós nyereséget produkáló céggé vált. A kontinens harmadik legnagyobb, 33 országban érdekeltséget szerzett, háromezer dolgozót foglalkoztató irodabútor-gyártója – a skandinávok életszemléletét követve – kiemelt hangsúlyt fektet a környezetbarát üzemelésre.
A világhírű skandináv dizájn hagyományaira alapozva az egyéni arculat megteremtésére is törekszik: miközben saját tervezőgárdát tart fenn, tavaly a nemzetközi hírnevet szerzett három független svéd dizájncég, a Klaessons, a Materia és a Skandiform megvásárlásával erősített. Istiván Rita szerint a családi irányítás külön előnye, hogy a társaság döntéseit a tőzsdei árfolyamok napi alakulása helyett a hosszú távú stratégia határozza meg. A Kinnarps nyolc éve van jelen a hazai piacon, önálló leányvállalata 2000-ben alakult meg. A 25 fős társaság tavaly 400 milliós forgalmat ért el, miközben a cégcsoporton belül a régió legsikeresebb egysége lett. A cégvezető asszony büszke arra, hogy a magyar piacba vetett hitet jelzi: időközben az anyavállalat az ingatlanfejlesztés mellett is elkötelezte magát. A társaságnak kiemelten fontos piacokhoz hasonlóan Budapesten is így született meg a Váci úti Kinnarps House, ahol az anyacég bemutatóterme is helyet kap. A befektetők elképzelését igazolja, hogy a szakmai minősítés szerint – például a gazdaságos üzemelést biztosító automatikus vezérlés miatt – intelligens irodaházra már a nyitás előtt gyakorlatilag ki lehet tenni a megtelt táblát.
Ember. Sándorné Istiván Rita az élet ajándékának tartja, hogy a szerbhorvát gimnáziumban elért jó tanulmányi eredményének köszönhetően megnyílt előtte az út a zágrábi egyetemre. Jugoszláviában – mondja – a nyolcvanas évek végén a társadalom nyitottsága, a modernizációra való hajlam és a piacgazdaságra törekedés érintette meg leginkább. A távollét az önállóság mellett arra is jó volt, hogy megtanulta, miként lehet elfogadtatni magát idegen emberek között, egy másfajta kultúrában.
Hazatérve szülei élelmiszer-ipari vállalkozásában tevékenykedett, amit elsősorban azért élvezett, mert új ötleteivel – például azzal, hogy az országban az elsők között nyitottak pizzériát, szabadalmaztattak koktélt, indítottak újra egy kávéházat – a kreativitását is kiélhette. A későbbi váltást az indokolta, hogy időközben egy nagyobb szervezetben is szerette volna megmérettetni magát. Erre különösen jó terep a Kinnarps, amely annak ellenére, hogy nemzetközi céggé nőtte ki magát, máig nem vesztette el családias, emberséges jellegét. Nem véletlen, hogy a svéd anyavállalatnál nemcsak azt tolerálták, hogy az üzletasszony a szülés után átmenetileg otthonról irányította a céget, hanem azt is felvállalhatta, hogy szinte egymás után három, rendkívül jól teljesítő hölgy munkatársa is szülési szabadságra ment – és a szülés után otthonról dolgoznak egy ideig. Sándorné Istiván Rita egyfajta missziónak tartja, hogy idehaza mindig kevésbé ismert termékeket igyekezett meghonosítani. Ahogy mondja, az üzletben szinte mindent meg lehet oldani, ha ehhez jó partnereket találunk és emberségesen állunk a feladathoz. Ezért nem okozott számára megoldhatatlan feladatot a Váci úti Kinnarps-irodaház létrehozásával és értékesítésével kapcsolatos munka sem. Bár az építőiparnak rossz a híre itthon, neki sikerült rendkívül jó munkakapcsolatot kialakítania a fővállalkozóval és az ingatlan bérbeadását felvállaló céggel. Az újdonságok iránti fogékonyságát tükrözi az is, hogy irodáját az általa a tér akupunktúrájának tartott fengsuj szellemében alakította ki, miközben a gyökerekhez visszanyúlva arról sem mondott le, hogy ha ideje engedi, a békebeli ízeket felidézve házilag elkészített nosztalgiasüteményekkel örvendezteti meg az édességek barátait.