Startol az erőműépítés
Egy 230 megawattos kombinált ciklusú, kizárólag gázt tüzelő erőmű építésére készül Vásárosnaményban Kapolyi László volt ipari miniszter cége, a System Consulting 51 százalékos tulajdonában lévő Kárpát-Energo Kft. A zöldmezős beruházás 30 milliárd forintba kerül, tervezett működési élettartama 21 év. A Magyar Energiahivatal már tavaly decemberben kiadta az erőműépítés 2008-ig érvényes engedélyét, a környezetvédelmi hatóság a hónap végén függeszti ki határozatát. „A beruházás a tervek szerint az ősszel indul, a szerelés 2007 elején, a próbaüzem 2008 közepén lesz. 2009 januárjában beléphet a rendszerbe az erőmű” – tájékoztatta lapunkat Kapolyi László. Mint elmondta, a beruházáshoz szükséges pénz meghitelezésére hazai és külföldi (nyugat-európai) bankok konzorciuma adott kötelező erejű ígérvényt.
Teljesítménye alapján ez lesz az ország negyedik legnagyobb energiatermelő egysége. (Összevetésül: egy paksi blokk teljesítménye 440 MW.) Az előállítandó 225 MW villamos teljesítményt egy 120 kilovoltos feszültségszintre feltranszformálva egy alaphálózati transzformátorállomáson át jut az országos villamos hálózatba. Az erőmű kondenzátorát a Tisza vizével hűtenék. A generálkivitelező az Egi Zrt. lesz.
„Egy ilyen erőmű használata rugalmas. Ha a rendszerben áramfelesleg van, az MVM-nek nem kell azt Paksra visszaterhelnie, elég lesz az új erőművet leállítania” – magyarázta Kapolyi László.
Az 51,1 százalékos hatásfokú erőmű kizárólag villamos energiát termel majd; egy 155 MW teljesítményű, földgáztüzelésű gázturbinából és egy 80 MW-os kondenzációs gőzturbinából áll majd.
A beruházó Kárpát-Energo Kft. 2000-ben 3 millió forint alaptőkével jött létre. Alaptőkéjét tavaly januárban 50 millió forinttal megemelték, majd az összeg – további öt emelés után – októberre kétmilliárd forint közelébe bővült. A beruházásba a Kárpát-Energo később bevon orosz és ukrán befektetőket is
Kapolyi László kedden – az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagjaként – Jevhen Holovatjuk ukrán miniszterelnök-helyettessel tárgyalt közös magyar–ukrán energiaprojektekről. Szeptember végén várhatóan magas szintű magyar–ukrán kormányközi tárgyalásra kerül sor a kérdésben. A mostani megbeszélésen kiemelten foglalkoztak a Tisza mellékfolyóin létesítendő csúcs vízerőművekkel, illetve ukrajnai áramimportunk növelésével. (A csúcserőművek időszakosan, a legnagyobb terhelés idején termelnek energiát.) A Tisza-vidéki áramtermelés gondolata egyébként nem új. Kapolyi László már Gyurcsány Ferenc tavaly tavaszi ukrajnai tárgyalásai alkalmával felvetette, hogy a Kárpátalja árvízvédelmét egy gát- és tárolórendszer kiépítésével kellene megoldani. A villamosenergia-termelés csak másodlagos cél lenne; kihasználnák, hogy a tárolórendszert völgyzáró gátak létesítésével hoznák létre. A tárolókat éjjel egy pumpáló rendszerrel feltöltik majd vízzel, és ezt nappal áramtermelésre használnak.
Az együttműködés révén erősödnének Ukrajna uniós kapcsolatai, nőne áramtermelése és exportja is. Az év első felében 1,776 milliárd KWh áramot adott el Magyarországnak, és Moldovába, Szlovákiába, Lengyelországba, Romániába, valamint Fehéroroszországba is szállít. VG
