Előretör a Nitrogénművek Zrt.
Európa egyik vezető nitrogénalapú műtrágyagyártójává kíván előlépni a közeljövőben a Nitrogénművek Vegyipari Zrt. Jövő tavasszal befejeződik a társaság közel 100 millió eurós péti beruházása, amelynek köszönhetően a Veszprém megyei településen felépül a kontinens egyik legnagyobb kapacitású és legmodernebb műtrágyagyára. A cég elsősorban az – elmúlt években is gyorsan növekvő – exportértékesítését kívánja tovább bővíteni a következő esztendőkben is, s különösen nagy potenciált látnak a román műtrágyapiacon – mondta lapunknak Bige László, a Nitrogénművek tulajdonosa.
A társaság vezetősége négy esztendővel ezelőtt döntött a péti üzem modernizációjáról, illetve bővítéséről. A beruházás azért vált szükségessé, mert a mintegy harminc éve telepített technológia mára elavulttá vált, s hosszú távon jelentősen csökkenthette volna a vállalat versenyképességét. A kivitelezési munkálatok – amelyek végül 2005 tavaszán kezdődtek meg – a korábbi terveknek megfelelően haladnak, s 2007 márciusában fejeződnek be. A péti komplexumban több új üzem is létesül.
Tavaly ősszel kezdték el építeni az új salétromsavgyárat, amely saját kategóriájában az egyik legnagyobb lesz Európában: az üzem jövő tavasszal napi 1500 tonnás kapacitással kezdheti meg működését. A salétromsavgyár mellett egy dolomitmalom és műtrágya-granuláló egység is épül. Utóbbi a tervek szerint 1400 tonna pétisót gyárt majd naponta, ez szintén az egyik legnagyobb egy helyre tömörített kapacitás a kontinensen: ekkora gyár Európában csak Norvégiában van.
A termelőkapacitás bővítése mellett nagy hangsúlyt fordít az üzem a csomagolás fejlesztésére is. Már tavaly elkészült a társaság új zsáküzeme Péten, ennek felépítésére közel 800 millió forintot fordított a cég. A gyár – ahol évi 13 millió zsákot állítanak majd elő – a korszerű technológiának köszönhetően húsz százalék alapanyag-megtakarítást s a költségek számottevő csökkentését teszi lehetővé. A csomagolás zökkenőmentessé tételét célozza a most épülő új logisztikai központ is, amelyet úgy terveztek, hogy a megnövelt kapacitású üzemben legyártott áru teljes mennyiségét le tudják csomagolni.
A beruházási program végére a péti gyár kapacitása mintegy harminc százalékkal, napi 3400 tonnára nőhet. A vállalat már jövőre is egymillió tonna fölé emelheti műtrágya-termelését a korábbi 850 ezerről, 2008-ra pedig a gyár kapacitása a tervek szerint eléri az 1,1 millió tonnát. Ezzel a péti üzem nemcsak a legmodernebb, hanem az egyik legnagyobb műtrágyagyár is lesz Európában, jelenleg ugyanis mindössze két hasonló kapacitású egység működik az öreg kontinensen.
A többlettermelés nagy részét exportpiacain kívánja értékesíteni a vállalat. A cég kivitele már az elmúlt esztendőkben is rohamosan nőtt, s ez a tendencia várhatóan a jövőben is megmarad. Tavaly a Nitrogénművek Zrt. a legyártott műtrágya mintegy harmadát értékesítette Magyarország határain kívül, s a cég exportárbevétele megközelítette a 12 milliárd forintot.
A társaság 500-700 kilométeres körzetben minden országba szállít. Jelenleg exportpiacaik közül Olaszországban adják el a legtöbb műtrágyát, de gyorsan bővül a csehországi, a szlovákiai és a déli irányú kivitel is. Bige László jelezte: a vállalat a közeljövőben nem kíván új országokban megjelenni, de meglévő piacaikon szeretnék diverzifikálni kínálatukat, s tovább bővítenék az értékesítést.
Különösen nagy potenciált lát a cég a hazánktól keletre eső országok műtrágyapiacain, elsősorban Romániában. Bige László úgy véli, az uniós normák, illetve a termőföldalapú támogatás bevezetésével hatalmas növekedésre lehet számítani keleti szomszédunknál. Nemcsak a kereslet bővülhet gyorsan a következő években, hanem a helyi gyárak elavult technológiája és rossz anyagi helyzete miatt bekövetkező felszámolások nyomán a kínálat is csökkenhet az országban. Éppen ezért a Nitrogénművek Zrt. – a folyamatos export mellett – egy saját helyi gyártókapacitást is szeretne megszerezni, illetve modernizálni Romániában.
A termelőegység megvásárlása érdekében már lépéseket is tett a társaság, azonban egyelőre nem jártak sikerrel. A vállalat tavaly októberben adott be pályázatot az állami tulajdonban lévő fogarasi Nitramonia 79 százalékos részvénycsomagjára, amit a román privatizációs ügynökség (AVAS) jóvá is hagyott, de az eladásról szóló végleges megegyezés nem született meg a július 21-ei határidőre. Bige László elmondta: a szerződés aláírására azért nem került sor, mert a pályázat leadása óta olyan hiányosságokra derült fény, amelyek mellett a vállalatnak már nem érné meg az akvizíció.
Kiderült például, hogy a Nitramonia korábbi vezetése nem kérte a lehetséges 15 éves felzárkózási időt az EU-tól a környezetvédelmi normák adaptálására, így a fogarasi gyárnak már 2007 októberétől az uniós szabályok alapján kellene működnie. Emellett problémát okoz az is, hogy a korábbi menedzsment olyan megállapodást írt alá a vállalaton belüli és az ágazati szakszervezettel, amelyben biztosította a szerződő feleket, hogy a tulajdonosok és a vezetőség nem szól bele a bérek megállapításába.
Bige László elmondta, hogy benyújtottak egy javaslatot az AVAS-hoz, amelyben azt javasolták a privatizációs ügynökségnek, hogy kezdjék meg a Nitramonia felszámolását, s ebben az esetben a Nitrogénművek Zrt. átvenné az öt vállalatot tömörítő romániai vegyipari konszern eszközeit. Ezenkívül a magyar cég vállalja, hogy hat-nyolc éven belül mintegy száz millió euróból modernizálja a fogarasi egységet. Bige László hozzátette azonban, hogy az sem feltétlenül probléma, ha nem tudják megvenni a Nitramoniát, ugyanis több kiszemelt akvizíciós célpontjuk is van a térségben.
