Érvényesül a szerződéses szabadság

VÉGKIELÉGÍTÉS. A felek a végkielégítésre való jogosultságot a munkaszerződésben bármilyen módon meghatározhatják. Nem ütközik jogszabályba, ha egy másik munkáltatónál hatályos kollektív szerződés alkalmazásáról állapodnak meg – szögezte le a Legfelsőbb Bíróság (LB) a következő ügyben. A jogvita felperese egy rt.-nél dolgozott, amely új céget, egy kft.-t alapított. A felperes ide került, s a cég a vele kötött munkaszerződésben elismerte az rt.-nél töltött időt. Mindkét fél kötelezte magát, hogy a munkaviszony tartama alatt az rt. kollektív szerződésében foglaltakat biztosítja, illetve betartja.
Tíz év múlva a felperes munkaviszonya megszűnt, de a végkielégítését nem az irányadó kollektív szerződés szerint számolták el. Emiatt bírósághoz fordult. A munkaügyi bíróság megítélte a követelését.
Utalt arra, hogy a munkaügyi szabályok szerint amennyiben a munkaszerződés a dolgozóra nézve a törvénynél kedvezőbb, úgy annak a rendelkezéseit kell alkalmazni. Azt vizsgálta, hogy a részvénytársaságnál van-e olyan kollektív szerződés, amely a felperesnek a törvénynél, illetve az alperesnél élő rendelkezéseknél kedvezőbb végkielégítésre ad jogosultságot. Annak nem tulajdonított jelentőséget, hogy az rt. kollektív szerződésének hatálya kiterjed-e a felekre. A felperes részére a végkielégítést a munkaszerződés alapján kell megállapítani, és nincs jelentősége annak, hogy az egy másik munkáltató – amely a felperes korábbi munkaadója volt – hatályos kollektív szerződésére utal. A másodfokú bíróság másként látta. Időközben ugyanis az rt.-nél új kollektív szerződést kötöttek, ehhez a kft. nem csatlakozott. A munkaszerződés kifogásolt rendelkezését nem lehet úgy alkalmazni, hogy az alperes cég egy tőle már független másik gazdasági társaság hatályos kollektív szerződés alapján legyen köteles végkielégítést fizetni – indokolták.
Az ügyet felülvizsgáló LB kifejtette: a felek szerződéses szabadsága a munkajogban is érvényesül. Az érintettek a törvénynél, a kollektív szerződésnél kedvezőbben bármely módon meghatározhatták a végkielégítés mértékét. Eljárhattak úgy is, hogy arra egy másik (bármely!) munkáltatónál irányadó kollektív szerződés alapján tarthasson igényt a jogosult. Ez nem ütközik jogszabályba, figyelemmel arra is, hogy a felek nem állítottak fel időbeli korlátot. A munkaügyi bíróság tehát helytállóan járt el – mondta ki az LB. KK