Hiányzik a várt megbecsülés

A járóbeteg-szakellátásban az asszisztensek munkafeltételei területenként és intézményenként eltérők, abban azonban megegyeznek, hogy felújításra szoruló épületekben, korszerűtlen eszközparkkal dolgoznak. Számukra a legnagyobb gondot mégsem ez, hanem a szakmai, erkölcsi és anyagi megbecsülés hiánya jelenti – derült ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának (MESZK) a járóbeteg-ellátás területén dolgozó asszisztensek és intézményvezetők körében végzett felméréséből.

Az adatgyűjtésben 1621 szakdolgozó és 105 intézményvezető által kitöltött kérdőívet értékeltek. Az intézmények fele kórházhoz tartozó, 15 százaléka önálló rendelő, 11 százaléka gondozóintézet, öt százaléka privatizált rendelőintézet, 17 százalék pedig egyéb formában működő szakellátó hely volt.

Az intézetek 31 százalékában nem működik minőségirányítási rendszer, ám ahol igen, ott minden esetben végeznek betegelégedettségi vizsgálatot, és azok eredményét – a vezetők nyilatkozata szerint – a beosztott dolgozók 84 százaléka ismeri. Ez utóbbi kérdésre azonban a szakdolgozóknak csak 56 százaléka válaszolt úgy, hogy ismeri az eredményeket, és arra a kérdésre, hogy a vizsgálatok hatására történtek-e változások, még nagyobb a válaszkülönbség: a vezetők 81 százaléka mondott igent, míg a szakdolgozóknak csupán a 22 százaléka állította ezt.

Az intézetek kétharmadának lehetősége van a szakdolgozói továbbképzések szervezésére kiírt pályázatokon részt venni, a helyben szervezett képzések 90 százalékánál nem kellett a dolgozóknak részvételi díjat fizetni. A felmérésből az is kiderült, hogy a járóbeteg-ellátásban dolgozó asszisztensek 58 százaléka 40 évnél idősebb, s mindössze kilenc százalék a 30 év alattiak aránya. Az asszisztensek felének bruttó keresete 90–120 ezer forint között van, s több mint egyharmaduké a 90 ezer forintot sem éri el. Béren kívüli juttatást a megkérdezettek 6–13 százaléka kap (étkezési jegy, üdülési csekk, utazási hozzájárulás, egészségpénztári, illetve nyugdíjpénztári befizetés), viszont kedvezőbb, hogy az elmúlt évben a dolgozók 83 százaléka kivehette éves rendes szabadságát.

A szakdolgozók 58 százalékának megítélése szerint az intézményekben a műszerezettség korszerűtlen vagy már amortizálódott. A kórházakhoz tartozó rendelő-, valamint a gondozóintézetekben megkérdezettek közel háromnegyede vélekedett így. Elsősorban a sebészeti jellegű szakrendeléseken, a fizikoterápián, a gyermek- és belgyógyászati rendelőkben elavultak a műszerek. A munkahelyeken 97 százalékban használnak a betegek dokumentációjához számítógépes hálózatot a rendelés alatt, ezt 83 százalékban a szakdolgozók kezelik. (Az intézmények 90 százalékánál van internet-hozzáférési lehetőség is.)

Legfontosabb célja, hogy szakmai és etikai támogatást nyújtson a folyamatosan önállóvá váló szakterületek dolgozóinak.

Legfontosabb célja, hogy szakmai és etikai támogatást nyújtson a folyamatosan önállóvá váló szakterületek dolgozóinak.-->