Kétlépcsős szigorítás a juttatásoknál

Nincs még egy éve sem, hogy sok céget a cafeteria-rendszer átszabására késztetett az adómentesen adható béren kívüli juttatásokra vonatkozó, év elejétől hatályba lépett korlátozás, s a kormányzat ismét feladat elé állítja a vállalkozásokat. A mostani szigorítás legfőképpen a cafeteria-rendszer népszerű elemének számító önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást érinti.
A béren kívüli juttatásokat érintő jogszabályok két lépcsőben változnak. Szeptembertől az adóköteles természetbeni juttatások személyi jövedelemadója a korábbi 44-ről 54 százalékra emelkedett. Januártól lép életbe az a passzus, miszerint az adómentesen adható béren kívüli juttatások esetén az éves szinten 400 ezer forintos korlát átlépésekor fizetendő szja hasonlóképpen növekszik. Kis horderejű módosítás, hogy év elejétől megszűnik a munkavállalónak adott adómentes bankszámlaköltség-térítés, ugyanakkor adómentes üdülési csekket a szakszervezet tagjának, a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak és nyugdíjas tagjának is lehet majd adni, valamint a csekély értékű ajándék szabályai is minimálisan kedvezőbbé válnak. Ami pedig talán a legnagyobb érvágást jelentheti: lejjebb viszik az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás adómentesen adható határát. Tudvalevő, hogy az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba történő munkáltatói befizetés havonta a minimálbér mértékéig (jelenleg 62 500 forint) adómentes, csakúgy, mint az egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás. Ha a nyugdíjpénztár mellett utóbbi két jogcímen is történik befizetés, az összeg a minimálbér 130 százalékáig mentes az adófizetési kötelezettség alól. Januártól azonban a nyugdíjpénztár esetében már csak a minimálbér feléig lesz adómentes a hozzájárulás, a másik kettőnél pedig a minimálbér 20 százalékáig. Így összességében a mostani 130 százalékos limit 70-re apad.
Nem lehet azt állítani, hogy az önkéntes pénztári hozzájárulással kapcsolatos szigorítás nyomán a béren kívüli juttatás eme formája leértékelődhet a többi elemhez képest, bár a munkavállalók bizonyos csoportjait érzékenyen érinthetik az új szabályok – vélekednek szakértők. Gecser Ottó, a Winterthur Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese azzal indokolja ezt, hogy az önkéntes pénztári hozzájárulás – azon túl, hogy adómentesség kapcsolódik hozzá – a vállalati gondoskodás üzenetét közvetíti a munkavállalók felé: arra ösztönözheti az alkalmazottakat, hogy gondolkodjanak hosszú távban. Eszköz arra, hogy az adott cég cafeteriacsomagja eltérjen a többi vállalatétól. Bár az egészségpénztári hozzájárulás kedvelt elem a béren kívüli juttatások között, hiszen könnyen és rövid idő alatt pénzzé lehet tenni, s a mostani szigorítás hatással lesz erre a juttatási formára is, ám a munkavállalók nagy részénél nem olyan nagy érvágás az adómentes határ lejjebb szállítása – mondja Angyal Gábor. A Nexon kereskedelmi igazgatója szerint ennek magyarázata, hogy a cégek alkalmazottainak kisebb részére jellemző az, hogy elérik a béren kívüli juttatásokkal a már említett évi 400 ezer forintos adómentes határt. Úgy véli, rajtuk kívül azokat is érzékenyen érintheti a januártól hatályba lépő szigorítás, akiknél az egészség megőrzése érdekében volt szükség az egészségpénztári hozzájárulásra. Gecser Ottó is úgy látja, egy „átlagos” vállalat alkalmazottainak egytizedét-egyötödét kitevő, a magasabb fizetésű és nagyobb összegű béren kívüli juttatást kapó csoportnak okozhat fejtörést az ominózus rendelkezés, valamint a nyugdíjpénztári hozzájárulást előszeretettel választó, a nyugdíjba vonuláshoz közelebb állók is szomorkodhatnak a passzus miatt.
A jogszabályváltás költségekkel jár a vállalatok számára. Most még csak a tanácsadással kapcsolatban felmerülő kiadások ugorhatnak meg, hiszen az új feltételeket meg kell ismerniük a vállalatoknak, és annak alapján esetleg át kell szabni a cafeteria-rendszert, ez pedig együtt jár a dolgozókkal való egyeztetéssel – mutat rá Angyal Gábor. Hozzáfűzi: nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a jogszabálykövetés után újra kell programozni a bérügyviteli és cafeteriaadminisztrációt támogató programokat is (ami az amúgy is bonyolult, év közben is módosuló adótörvények miatt igen nagy odafigyelést igényel), ez szintén pluszköltséget jelent. BR

Az adóköteles juttatások után 44 helyett 54%-os szja-t kell fizetni

2007. január 1-jétől

Az éves szinten 400 ezer forintos korlát átlépésekor fizetendő szja 54%-ra nő

Megszűnik a munkavállalónak adott adómentes bankszámlaköltség-térítés

Üdülési csekk szakszervezeti tagnak, háztartásában élő hozzátartozónak, a család nyugdíjasának is adható, a csekély értékű ajándék szabályai is kedvezőbbé válnak

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás a minimálbér 50%-áig lesz adómentes, az egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás a 20%-áig; összesen a minimálbér 70%-áig

Az adóköteles juttatások után 44 helyett 54%-os szja-t kell fizetni

2007. január 1-jétől

Az éves szinten 400 ezer forintos korlát átlépésekor fizetendő szja 54%-ra nő

Megszűnik a munkavállalónak adott adómentes bankszámlaköltség-térítés

Üdülési csekk szakszervezeti tagnak, háztartásában élő hozzátartozónak, a család nyugdíjasának is adható, a csekély értékű ajándék szabályai is kedvezőbbé válnak

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás a minimálbér 50%-áig lesz adómentes, az egészség- és önsegélyező pénztári hozzájárulás a 20%-áig; összesen a minimálbér 70%-áig -->