MOSZ-vélemény a II. NFT-ről
A szervezet tagjai úgy vélik, a dokumentum nem hangsúlyozza kellőképpen a szolgáltatóipar jelentőségét, pedig ez a téma a nemzetgazdaság jövője szempontjából olyan fontos, hogy megítélésük szerint kiemelt prioritással kellene kezelni. A világgazdaságban az elmúlt évtizedben soha nem látott változás kezdődött. Az informatika és a kommunikációs technológiák nemcsak lendületet adtak a gazdaságnak, hanem jelentősen megváltoztatták a korábbi termelési formákat, lehetőséget teremtve a szolgáltatóipar dinamikus fejődéséhez. A nemzeti gazdaságok struktúrája az elmúlt években eltolódott a szolgáltatások felé. A fejlettebb ipari országokban az ágazat részaránya 70 százalék körüli, a fennmaradó részen az ipari termelés és a mezőgazdaság osztozik. Itt dolgozik a munkaerő döntő hányada, ez az ágazat állítja elő a nemzeti GDP nagy részét. A szolgáltatóipar napjainkban az informatika elsődleges felhasználója, a világ informatikai kiadásainak 80 százalékát ezen a területen költik el.
A jelenlegi kormányzat részéről többször is hangoztatott ambíció, hogy Magyarország a globális szolgáltatóipar jelentős szereplője legyen, kormányzati lépések és megfelelő szakmai támogatás nélkül nem valósítható meg. Pedig e területről elmondhatjuk, hogy a magyar munkaerő sajátosságainak valóban megfelelő, bár hangsúlyozni kell, hogy magas szintű szakképzés elindítása nélkül Magyarország nem válhat számottevő piaci tényezővé – derül ki a MOSZ véleményéből. Ebben az esetben különösen igaz, hogy az emberekbe invesztált képzés kiszámíthatóan a leggyorsabban megtérülő befektetés az egész ország számára.
A világon tapasztalható szolgáltatási konjunktúra olyan lehetőség az ország, a magyar munkaerő számára, amely képes lehet kompenzálni a jelenlegi bevételtermelői hátrányt, nevezetesen az ipari szempontból gyenge nyersanyag- és tőkeellátottságot. A II. NFT forrásainak okos felhasználásával szolgáltatói nagyhatalommá válhat Magyarország, azonban e cél elérése érdekében színvonalas szolgáltatóipari szakképzést és egyetemi oktatást kell meghonosítani – hangsúlyozzák a MOSZ-tagok. Véleményük szerint aránytalanul nagy hangsúlyt kap az iskolarendszerű oktatás, összevetve a felnőttképzéssel, azon belül is a vállalati humánerőforrás fejlesztésével. Az élethosszig tartó tanulás szlogenje mögött egyelőre kevés a konkrétum. A szövetség javaslata szerint a változás érdekében támogatni kellene olyan regionális és országos szervezetek, vállalkozások létrehozását, amelyek a képzésekkel kapcsolatos testreszabott és komplex (a képzési igények felmérésétől a megvalósításon át az értékelésig, nyomon követésig) szolgáltatásokat tudnak nyújtani a vállalkozásoknak.
A szervezet több javaslatot is megfogalmaz a kis- és középvállalkozások (kkv-k) lehetőségeinek javításával kapcsolatban. Így például véleményük szerint támogatni kellene a kkv-szektor hálózatosodását, a termék-, szolgáltatásfejlesztést és a piacravitelt, a beszállítói és klaszteralakítási képességeket. Változást sürgetnek a pályázati rendszerben is, mivel az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a kiírások sok esetben nem veszik figyelembe a magyar kkv-k sajátosságait, méretét, teljesítőképességét. Kulcsfontosságúnak tartják a határidők betartását állami oldalon is, hiszen a múltban rendszeresen előfordult fizetési késlekedések súlyos veszteségeket okoztak a pályázó cégeknek. Javaslatuk szerint más uniós országok pályáztatási rendjéhez hasonlóan Magyarországon is be lehetne vezetni az elektronikus pályáztatást a papíralapú helyett.
Kedvező jelként értékeli a MOSZ, hogy a tervben átfogó célként jelenik meg az állami szolgáltatások hatékonyságának a növelése, amely jelentősen javítja a gazdaság versenyképességét. Nagy hangsúlyt kap a teljesítménymérés és a hatékonyságjavítás kérdésköre, az állam munkafolyamatainak hatékonyabbá tétele, a feladatszervezés racionalizálása. VG
Ismét Új tudomány születik
Napjainkban hasonló folyamat zajlik, mint az 1950-es években. A gazdaság és a technológia fejlődése akkor is egy új tudományt – a számítógépest – teremtett meg.A 2000-es évektől kezdődően azonban a gazdaság újabb fejlődési szakaszba lépett, amelyet a szolgáltatóipar korának lehet nevezni.
A fejlődéssel párhuzamosan azonban ismét kialakulóban van egy újabb tudományág, amelyet Service Sciences Management and Engineeringnek, röviden szolgáltatástudománynak hívnak.
A 2000-es évektől kezdődően azonban a gazdaság újabb fejlődési szakaszba lépett, amelyet a szolgáltatóipar korának lehet nevezni.
A fejlődéssel párhuzamosan azonban ismét kialakulóban van egy újabb tudományág, amelyet Service Sciences Management and Engineeringnek, röviden szolgáltatástudománynak hívnak.-->
