Nehéz idők járnak a Libérationra
Nehéz idők járnak az 1973-ban Jean-Paul Sartre és francia maoisták egy csoportja által alapított francia napilapra, a Libérationra. Úgy tűnik, a lapban 2005 elején közel 40 százalékos részesedést vásárolt Edouard Rothschild befektetési bankár többet vár, mint a veszteség minimalizálásával is elégedett korábbi befektetők.
A Libération, amelynek példányszáma a 80-as évek elején még 200 ezer, tavaly viszont már csak 140 ezer volt, 2006 első hat hónapjában ötmillió eurós veszteséget könyvelt el. Rothschild ekkor kirúgta a lap egyik alapítóját, Serge July főszerkesztőt, és új vezetési struktúrát hozott létre. További költségcsökkentő intézkedések is életbe léptek: a tulajdonos megszüntette a mindössze három hónapos múltra visszatekintő hét végi mellékletet, a Screent, és októbertől bérstopot vezet be.
Az újságírók attól tartanak, hogy ez már nem érinti őket: Pierre Haski főszerkesztő-helyettes szerint a lap története szeptember 28-án véget ér. A 280 fős szerkesztőség négy prominens tagja, köztük a tavaly öt hónapot iraki emberrablók fogságában töltő Florence Abenas ezt nem várta meg: az intézkedések elleni tiltakozásul már szeptemberben távoztak.
A Libérationnak a túléléshez feltétlenül új befektetőkre lenne szüksége. Rothschild francia lapértesülések szerint megpróbál ugyan külföldről pénzt szerezni, de egyelőre sikertelenül. A szakemberek szerint ez nem véletlen, a Libération olvasói ugyanis együtt öregszenek a lappal: több mint egyharmaduk a 35–49 éves korosztályba esik, miközben ez az arány a teljes francia írott sajtóban a 25 százalékot sem éri el.
Az elemzők úgy vélik: a helyzet valóban súlyos, de még nem feltétlenül reménytelen. Claude Moisy médiaszakértő, az Agence France Presse korábbi igazgatója a France Soir példáját említi, amelynek végórái nem kevesebb, mint tizenöt évig tartottak. VG
