Telített a nyelviskolák piaca

Még mindig a nyelvtanfolyamok számítanak a legnépszerűbb idegennyelv-tanulási módnak, de egyre többen választják már Magyarországon is a kicsit költségesebbnek számító külföldi nyelvtanulást vagy a magántanárt – állítja Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Szerinte azonban ma már jóval nehezebb erre a piacra lépni, és ott hosszabb távon fennmaradni.
A kilencvenes években kezdődött Magyarországon a nyelvtanulási boom, amely akkoriban gyakran olcsó, kétes szervezésű tanfolyamok sokaságát eredményezte. Ma már sokkal nagyobbak a hallgatók színvonallal kapcsolatos elvárásai, és ezáltal a vizsgák eredményét tekintve hatékonyabban működnek maguk a nyelviskolák is. Nagy Zoltán, a Katedra iskola igazgatója lapunknak kifejtette: egy közepes színvonalú nyelviskolát már pár százezer forintból is meg lehet nyitni, de egy minden kritériumnak megfelelő, törvényesen működőt tízmillió forint alatt nem érdemes elkezdeni.
Az utóbbi időben nőtt a kereslet a külföldi nyelvtanfolyamok iránt is, és ezen a piacon jelenleg a három-négy hetes kurzusok a legkelendőbbek. A legálisan működő utaztatók Nagy Zoltán becslése szerint évente 2500 főt közvetítenek a külföldi iskolákba, amelyek személyenként 300-500 ezer forintos bevételt hoznak a szervező cégnek.
Schum Kristóf, a külföldi egyetemi tanulást, munkát segítő EngAme Kft. ügyvezető igazgatója szerint a jelentős költségek ellenére egyre többen szeretnének külföldön tanulni, így az utaztató cégek komoly piacra számíthatnak a következő években. Az ügyvezető úgy véli, a bolognai rendszer által két szintre osztott felsőoktatásban a diákok nehezen juthatnak majd be a jól fizető állásokat ígérő masterképzésekre. A külföldi tendencia azt mutatja, hogy a kevésbé tehetséges tanulók külföldre utaznak, ahol a hazaihoz hasonló kétéves, de idegen nyelvű masterkurzusokon vehetnek részt. A nyelviskolák külföldi kurzusai is azt mutatják, hogy a nyelv és az oktatás ilyesfajta kapcsolata felfutó tevékenységnek számít itthon – jelentette ki az ügyvezető.
Az Egyesült Államokban a privát felsőoktatási intézmények tandíja elérheti az évi ötmillió forintot. Egy-egy ösztöndíj elnyerése is legfeljebb csak a tandíj felét fedezi. Az Európai Unión belül a képzések jóval kedvezőbbek. A Cambridge-i Egyetem képzése évente megközelítőleg 3000 eurójába (826 ezer forint) kerül az ott tanulni vágyó diáknak. A unión belül pedig könynyebben találnak a tandíjat érintő 100 százalékos támogatást a magyar tanulók.
Légrádi Tamás kiemelte: a nyelvoktatás piaca Budapesten már jórészt telített. Vidéken viszont más a helyzet: vannak olyan városok, ahol egy nyelviskola uralja a piacot, máshol viszont az alacsony lélekszámhoz viszonyítva túlkínálat tapasztalható. Az alelnök szerint a piaci koncentráció azt mutatja, hogy az újonnan piacra lépő nyelviskoláknak egészen új módszerekkel, technikával kell előállniuk, hogy versenyképesek lehessenek. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének ajánlásával működő intézmények jórészt hazai kézben vannak, tehát nem jellemző a külföldi befektetők jelenléte a nyelviskolák piacán. A tanfolyamok díjai is széles skálán mozognak: egy általános negyvenórás, nyolc-tíz fős kurzus
12-13 ezertől akár 50-60 ezer forintig is terjedhet. Ugyanebben a tanfolyamtípusban a jobb minőségű, de elfogadható díjú oktatás 30-35 ezer forint körüli összegbe kerül. Ebből a nyelviskolák nyeresége – ha minden előírásnak megfelelően üzemelnek – 5-10 százalék körül van.
Habár a magyarországi nyelvoktatási piac telített, a jövőben új keresleti lehetőséget jelenthet az óvodáskorúak, illetve az általános iskola alsó tagozatosainak a nyelvoktatása, továbbá a speciális személyre szabott nyelvi kurzusok. A nyelviskolák kiválasztásánál döntő kritériumnak számít a tanfolyamok csoportlétszáma, az oktatótermek felszereltsége és a tanárok felkészültsége – hangsúlyozza Légrádi Tamás.
A hazai magánoktatás palettája meglehetősen változatos, hiszen gyakran nyelvtanári végzettséget nem szerzett oktatók is vállalnak tanítványokat. A minőség nem mindig garantált. Egy-egy, magántanárnál eltöltött 45 perces óra 800-tól 3500 forintig terjed.

Európában nagy elismerésnek számít, ha valaki a Harvardon vagy a Sorbonne-on tette le az államvizsgát.

A Next Consulting fejvadász cég egyik munkatársa szerint az állást keresők nagy részének angol, illetve német középfokú nyelvvizsgája van, és a vállalatok ilyen végzettségűeket is keresnek.

Vannak olyan állások, például a közép- és felső vezetői pozíciók, ahol a nyelvvizsga elengedhetetlen, ugyanakkor nem jellemző, hogy a cégnél a külföldi diplomát szerzetteket preferálnák a hazai campusokon végzettekkel szemben.

Európában nagy elismerésnek számít, ha valaki a Harvardon vagy a Sorbonne-on tette le az államvizsgát.

A Next Consulting fejvadász cég egyik munkatársa szerint az állást keresők nagy részének angol, illetve német középfokú nyelvvizsgája van, és a vállalatok ilyen végzettségűeket is keresnek.

Vannak olyan állások, például a közép- és felső vezetői pozíciók, ahol a nyelvvizsga elengedhetetlen, ugyanakkor nem jellemző, hogy a cégnél a külföldi diplomát szerzetteket preferálnák a hazai campusokon végzettekkel szemben. -->