A Heineken újabb törvénysértését hagyta szó nélkül a PSZÁF
A hollandiai Heineken család többségi tulajdonában lévő cégcsoport magyarországi leánycége, a Brau Union Hungária Sörgyárak Nyrt. 2006. június 23-án mindössze egy sajtóközleményben adta tudtul, hogy a holland főtulajdonos utasítása alapján a magyar cég felügyelő bizottsága, július 1-jei hatállyal leváltotta a cég két vezérigazgató helyettesét, a vezérigazgatót pedig október 1-jével nyugdíjba küldi. Ezzel egyidejűleg e személyeket felmenti igazgatósági tagságukból is.
E bejelentést a cég sem akkor, sem azóta nem jelentette meg a tőkepiaci törvény által számára is előírt hivatalos közzétételi helyeken, így a Magyar Tőkepiac című lapban sem. Bár a PSZÁF – ugyan úgy, mint a TEBÉSZ – sajtófigyelője útján nyilván értesült a vezető állású személyek 4 hónappal ezelőtti leváltásáról, a hivatalos közzététel elmulasztásával megvalósított törvénysértés miatt azonban a mai napig nem hozott a nyilvános részvénytársaságként működő, tőzsdén kívüli céggel szemben elmarasztaló határozatot.
Az úgynevezett rendkívüli tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó információk meghatározott helyeken történő nyilvánosságra hozatalát - ilyen pl. a vezető állású személyekben bekövetkező változás -, a tőkepiaci törvény egyértelműen előírja a nyilvános értékpapírt (részvényeket, kötvényeket, befektetési jegyeket, stb.) kibocsátók részére.
Ennek esetleges elmulasztás esetére a Tpt. több szankciót is megfogalmaz.
Egyrészt a PSZÁF – mint felügyeleti szerv – köteles elmarasztaló határozatot hozni, melyben 100 ezer és 6 millió forint közötti bírságot is ki kell szabnia, másrészt a bejelentés elmaradásával vagy félrevezető voltával okozott károkat a társaság köteles a károsult – tehát nem csak az akkori részvényes – felé megtéríteni.
A Brau legújabb jogsértésének külön nyomatékot ad, hogy jelenleg egyáltalán nem tudható, kik vezetik a kisbefektetők által is résztulajdonolt nyilvános részvénytársaságot, mivel az újonnan kinevezett vezetők nevét a cég, még sajtóközlemény útján sem hozta nyilvánosságra.
A TEBÉSZ - gyakorlatától eltérően - e törvénysértést észlelve nem tett bejelentést a felügyelet felé, hanem kivárt, mely úgy tűnik, meghozta a várt eredményt. A törvénysértés észrevételének és szankcionálásának hiánya igazolni látszik azon korábbi információjának valóságtartalmát, miszerint a 2003-as felvásárlási botrány idején a holland nagykövetségről érkező, fenyegetéssel felérő érdeklődés után a PSZÁF soha többé nem „piszkálja” a Heineken magyarországi dolgait.
Mint emlékezetes a Heineken söripari csoport első, kisbefektetőket súlytó törvénysértését 2003. szeptember 5-én valósította meg, amikor a PSZÁF előzetes engedélye nélkül szerzett 33%-ot meghaladó szavazati befolyást a magyar Brau-ban. E törvénysértést a PSZÁF bár megállapította, ám a Heineken csoport felvásárlási ajánlatát - mint azt a felügyelet határozatában közérthetően megfogalmazta – a „befolyásszerzés legalizálása” érdekében jóváhagyta. Ezzel több éves pereskedés kezdődött a TEBÉSZ és több kisrészvényes, valamint a PSZÁF-Heineken páros között a kisrészvényesek törvényes jogainak érvényesítése érdekében. A pereskedést a Legfelsőbb Bíróság Dr. Kozma György vezette tanácsa zárta le a TEBÉSZ szerint alkotmányellenes és a hatályos törvények szövegét is sértő ítéletével, melyben kimondta: „…bár a PSZÁF államigazgatási eljárásai során köteles a kisrészvényesek Tpt-ben foglalt jogaira figyelemmel lenni, azonban ezek esetleges megsértése sem teremt jogalapot a felügyeleti határozat elleni perindításhoz a kisrészvényesek részéről”.
A Felügyelet ezután jóváhagyta a Heineken 17 200 forintra emelt ajánlatát, a multi pedig kivezette magyar leányvállalatát a Budapesti Értéktőzsdéről. A TEBÉSZ szerint a törvényes felvásárlási ár 24 492 forint lett volna. VGO
