Audi: csak az első a sorban?

Nem érhette derült égből villámcsapásként a kormányt az a minapi hír, amely szerint megvan a szeptembertől hatályba lépett különadó első áldozata. Az Audi magyarországi leányvállalata a kormánnyal folyó egyeztető tárgyalások lezárultáig a napokban függesztette fel a jövő évtől Győrbe tervezett újabb fejlesztéseit – tájékoztatta lapunkat Czechmeister Mónika sajtóreferens. Kiemelte: a vállalat motorgyárában és járműgyárában folyó fejlesztési munkákat még befejezik. Az év végéig tervezett 300 millió eurós beruházásból eddig közel 290 milliónyi valósult meg. A győri vállalatnál azzal indokolják az Audi AG döntését, hogy a korábban nem tervezett terhek miatt – mint például a szolidaritási adó – romlik versenyképességük a konszern gyáraival szemben.

A téma kapcsán megkérdeztük Takács Jánost, a 14 hazai nagy-vállalatot – köztük a BAT-ot, az Electroluxot, az Ericssont, a Molt, az OMV-t, a Philipset, a Siemenst, az Unilevert – képviselő Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) elnökét, aki a következőkben foglalta össze a szervezet álláspontját: a befektetők egyáltalán nem örülnek az új adónemnek, de úgy gondolják, hogy mindenkinek ki kell venni a részét a feladatokból. Elvárják azonban a kormánytól, hogy mielőbb készüljön el a konszenzuson alapuló nemzeti versenyképességi stratégiával.

Amint azt már a különadó bevezetésének bejelentésekor adótanácsadók jelezték, súlyos károkat okozhat hazánknak a szóban forgó adónem. A szolidaritási adó alapja eltér a társasági adó alapjától, és esetében nem lehet élni azokkal a kedvezményekkel, amelyekkel a társasági adó, illetve annak alapja csökkenthető. Ezért különösen a Magyarországra települt multinacionális cégek számára jelent komoly érvágást, hiszen ez a kör jellemzően éppen az adókedvezmények miatt határozott hazánk mellett, amikor meghozta a befektetési döntését. Szakértők rámutattak, hogy az intézkedés elsősorban az olyan növekvő szektorokat, mint a szolgáltatói, a finanszírozó vagy éppen k+f központokat érinti rendkívül hátrányosan. Az Audi is azzal indokolja a jövőbeli fejlesztések leállítását, hogy Magyarország 2011-ig adómentességet garantált a győri üzemnek, ám a nyáron elfogadott adócsomag részeként újonnan életbe léptetett szolidaritási adóval a kabinet lényegében felrúgta a megállapodást.

Másfél hónapja a nagyobb cégek képviselői a Pénzügyminisztériumban egyeztettek a szolidaritási adóról. Értesülésünk szerint a tárca részéről akkor elmondták, hogy a társaságiadó-kedvezménnyel élő adózóktól éves szinten 70-80 milliárd forint bevételt várnak, de nyitottak arra, hogy ez az összeg ne kizárólag szolidaritási adóként folyjon be a büdzsébe.

A gazdasági tárcát vezető Kóka János határozott véleménye, hogy a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégeknek is ki kell venniük a részüket a makrogazdasági stabilitás megteremtéséből, egyben szerencsétlennek tartja, hogy egy üzleti tárgyalás közepette az egyik tárgyaló fél a sajtókommunikáció eszközét alkalmazza. A miniszter a Világgazdaságnak nyilatkozva elismerte: hosszabb ideje folynak a tárgyalások az Audival a német cég 160 milliárd forintnyi jövőbeni magyarországi befektetéseiről. Mint hozzáfűzte: az Orbán-kormány vállalta fel azt a kötelezettséget, amelynek értelmében a nyereségtípusú adó alól mentesül az Audi Magyarországon, egészen 2011-ig. Magyar álláspont szerint ez a mentesség nem vonatkozhat olyan újfajta adónemre, amelyet a megállapodás után vetnek ki. Ilyen a szolidaritási adó is. Kóka határozottan leszögezte: mereven elutasít minden olyan megoldást, amely az ilyen szerepvállalás alól felmentené a befektetőket.

Kóka ennél többet nem kívánt a részletekről elárulni, annyit azonban hozzáfűzött: az, hogy a multinacionális cégek adókedvezményekben részesültek, nem jelenti azt, hogy ezek a kedvezmények örök időkig fennmaradnának, illetve hogy a mindenkori kormánynak ne lenne joga ahhoz, hogy adott esetben olyan új adónemeket vezessen be, amelyek a multikra is kiterjednek.

Az Audi, amely Magyarország legnagyobb exportőre, természetesen rendkívül fontos ügyfél – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: személyesen alakítja a tárgyalási stratégiát. Meggyőződése, hogy sikerül olyan megállapodásra jutni, amelynek eredményeként tovább nő az Audi szerepe a magyar gazdaságban.

Információink szerint a multinacionális cégek közül többen egymással is egyeztetnek arról, hogy miként reagáljanak az ominózus teher bevezetésével előállt új helyzetre. Nem kizárt, hogy az Audi csak az első a sorban.

létrejött megállapodás két részből áll. Készült egy nyilatkozat és egy szerződés; az egyiket Orbán Viktor akkori kormányfő, a másikat Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter – ma a Magyar Nemzeti Bank elnöke – írta alá. Információink szerint négy hónappal ezelőtt került

elő a két dokumentum, s azóta folynak a tárgyalá-sok az Audival.

Úgy tudjuk, hogy Kóka várható külföldi „befektetőnyugtató” körútján ellátogathat Németországba is, ahol tárgyalásain a többi között az Audi-ügy is szóba kerülhet.

létrejött megállapodás két részből áll. Készült egy nyilatkozat és egy szerződés; az egyiket Orbán Viktor akkori kormányfő, a másikat Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter – ma a Magyar Nemzeti Bank elnöke – írta alá. Információink szerint négy hónappal ezelőtt került

elő a két dokumentum, s azóta folynak a tárgyalá-sok az Audival.

Úgy tudjuk, hogy Kóka várható külföldi „befektetőnyugtató” körútján ellátogathat Németországba is, ahol tárgyalásain a többi között az Audi-ügy is szóba kerülhet.-->