Budapesten még újraéleszthetik Elektrát
Újabb fordulóponthoz érkezik egy hét múlva a budapesti elektronikus jegy- és bérletrendszer (Elektra) története, a BKV Zrt. igazgatósága ugyanis november 7-i rendkívüli ülésén dönt a projekt új részvételi felhívásáról – tudtuk meg Koós Andrástól, az Elektra Budapest projekt igazgatójától. Az új hirdetmény szövegén jelenleg is dolgoznak, tartalmáról egyelőre nem közöltek adatokat. Ha a közlekedési vállalat igazgatósága jóváhagyja az új részvételi felhívást – erre Koós András megítélése szerint jó esély van –, a dokumentumot közzéteszik az Európai Unió honlapján és a Közbeszerzési Értesítőben; ezt követően indulhat az új eljárás. Az első, július végén eredménytelennek nyilvánított Elektra-tenderhez hasonlóan az újabb pályázat is kétfordulós, tárgyalásos formában zajlik majd.
A BKV július végén hirdetett eredményt a pályázaton, amelyre két jelentkező, az EDS Magyarország Kft., az Ascom SA, a CompuWorx Rt., illetve a T-Systems Hungary Kft., a Thales e-Transactions CGA SA alkotta csoport adott be végleges, 57 és 64 milliárd forintos ajánlatot. A közlekedési vállalat azért nyilvánította eredménytelennek a tendert, mivel megítélésük szerint mindkét pályázó ajánlata érvénytelen volt. A két cégcsoport ezt követően a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult, amely azonban jóváhagyta a BKV korábbi döntését, így nyilvánvalóvá vált, hogy új eljárást kell indítani az elektronikus jegyrendszer megvalósítására.
Becslések szerint hetente mintegy százmillió forintos bevételkiesést okoz a BKV-nak az új budapesti elektronikus jegy- és bérletrendszer bevezetésének csúszása – mondta el korábban sajtótájékoztatón Szakál László, az EDS Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. A projekt teljes, 12 éves időtartama alatt becslések szerint 11 milliárd forintos többletbevételt jelenthet a közlekedési vállalatnak a jegy nélküli utazás visszaszorítása, illetve a jegyértékesítéssel, valamint az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra működtetésével járó költségek megszűnése révén, hiszen ezek a szerződés időtartamára a szolgáltatót terhelik. Az eredeti elképzelések szerint a nyertes pályázó építi ki a rendszert, majd tíz évig üzemelteti, ezért a BKV rendelkezésre állási díjat fizet, így törleszti a vállalkozónak a beruházás és az üzemeltetés költségeit; ezt követően a megoldás a közlekedési cég tulajdona lesz. VG
