Megérkezett a kiigazítási lépések első igazi jele: az éves árnövekedés üteme 3,5 százalékról – a várakozásokat jóval meghaladó mértékben – 5,9-re emelkedett. Az amúgy is felfelé mutató inflációs trendet erőteljesen lökte felfelé az áfakulcs emelése és a hatósági áras termékek drágítása, amelyek némi meglepetésre egy hónap alatt megjelentek az árstatisztikában. Legalábbis egyelőre a szakértők úgy gondolják, ez okozta az infláció ekkora ugrását, így továbbra is úgy látják, hogy az év végére 6-6,5 százalékos lehet a fogyasztói árindex, tavasszal pedig 8 százalék feletti csúcson tetőzhet az árdinamika. Az árak alakulása következtében már nem csupán az Európai Unió legnagyobb költségvetési deficitjének kétes dicsőségét mondhatjuk magunkénak, hanem Lettországgal „holtversenyben” a legmagasabb infláció is a miénk. A jegybank monetáris tanácsa másfél hét múlva minden bizonnyal lépni fog a szinte minden területre kiterjedő inflációs hullám megfékezése érdekében, ám hogy újabb 50 bázispontot emel-e az irányadó rátán, vagy ezúttal beéri 25-tel is, az többek között azon is múlhat, hogy folytatódik-e az elmúlt napokban megkezdődött, a kamatemelési várakozásokra és technikai tényezőkre visszavezetett forinterősödés. 3., 13., jegyzet 20. oldal