Hivatalos: átállt a fegyvergyártásra a német gazdaság, majdnem 40 éve nem történt ilyen
Rekordszintre emelkedtek a globális fegyverkezési kiadások 2025-ben, immár tizenegyedik egymást követő évben növekedve – közölte a Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) hétfőn közzétett jelentésében.
Az inflációval korrigált globális katonai ráfordítások éves alapon 2,9 százalékkal, mintegy 2,89 billió dollárra nőttek, ami egy évtized alatt összesen 41 százalékos bővülés. A növekedés üteme ugyanakkor elmaradt a 2024-estől, amit a kutatók elsősorban az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott katonai támogatásának csökkenésével magyaráznak.
Washington ezzel párhuzamosan növelte saját nukleáris és hagyományos fegyveres képességeire fordított kiadásait. Az Egyesült Államok továbbra is messze a legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező ország, és a SIPRI szakértője, Diego Lopes da Silva szerint a kiadások a jövőben ismét emelkedhetnek.
A globális növekedés fő hajtóereje Európa volt
Az öreg kontinensen a katonai kiadások 2025-ben 14 százalékkal emelkedtek. A szakértők ezt részben azzal indokolják, hogy a NATO-tagállamok egy része bizonytalannak ítéli az amerikai biztonsági garanciák jövőbeli megbízhatóságát, ami fokozott fegyverkezéshez vezetett.
Németország a negyedik helyre lépett elő a globális rangsorban az Egyesült Államok, Kína és Oroszország mögött: katonai kiadásai 24 százalékkal, 114 milliárd dollárra nőttek. Az ország védelmi ráfordításai ezzel először haladták meg 1990 óta a NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékos szintet. Összesen 22 európai NATO-tag érte el ezt a küszöböt.
A Redaktionsnetzwerk Deutschland (RND) beszámolója szerint a védelmi és biztonsági ipari szövetséghez tartozó vállalatok száma 2024 és 2025 között mintegy 200-zal nőtt, majd 2025 novembere óta további 100 céggel bővült, így összesen mintegy 550 vállalat működik az ágazatban.
Oroszország és Ukrajna a háború negyedik évében tovább növelte katonai kiadásait. Ukrajnában a védelmi ráfordítások a GDP mintegy 40 százalékát tették ki, és a kormányzati kiadások több mint 60 százalékát emésztették fel. Ázsiában – egyebek mellett Kínában, Japánban, Tajvanon, Indiában és Pakisztánban – szintén nőtt a katonai költekezés a térségi feszültségek miatt.
A Közel-Keleten ezzel szemben csak mérsékelt emelkedést regisztráltak. Irán esetében a katonai kiadások inflációval korrigálva csökkentek a gazdasági nehézségek miatt, nominálisan azonban nőttek. A SIPRI előrejelzése szerint 2026-ban is folytatódhat a növekvő trend, tekintettel a világszerte fennálló konfliktusokra és geopolitikai feszültségekre.
