Folyamatosan nő az elit súlya

Kettős koncentráció érvényesül a magyar vállalati szférában: az összes társaság között tovább nőtt a 200 legnagyobb vállalat, az eliten belül pedig a szűk élmezőny súlya – derül ki a Figyelő Top 200 kiadványából. A 200 legnagyobb nettó árbevételt elérő, Magyarországon működő cég adta tavaly a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások összes forgalmának 42,3, üzemi eredményének pedig 61,0 százalékát – miközben az alkalmazottak számát illetően ez a mutató mindössze 18,6 százalék. A koncentráció a legnagyobbak körében is érvényesül: az általuk elért, a tavalyit 13,6 százalékkal meghaladó 21 700 milliárd forintos összes forgalom felét a lista első 22 helyezettje könyvelte el, a vagyongyarapodást illetően pedig még drámaibbak az arányok: a kétszázas klub 1200 milliárd forintos vagyonnövekedéséből 500 milliárd forintot a lista első öt helyezettje könyvelt el.

Több mint 23 milliárd forintos nettó árbevételt kellett tavaly egy cégnek ahhoz elérnie, hogy bekerüljön az első 200-ba; a bűvös 100 milliárd forintos határt a lista első 49 helyezettjének sikerült átlépnie. Az első tíz sorrendje némileg átrendeződött, bár a Mol továbbra is tartja vezető helyét: 2500 milliárd forinthoz közelítő forgalma meghaladja a következő három helyezett – az Audi Hungaria, a Magyar Telekom és a GE Hungary – együttes árbevételét. Az elit elitjének legnagyobb visszaesője a Flextronics, amely a harmadikról a tizedik helyre csúszott vissza. A legnagyobb üzemi eredményt is a Mol érte el; az olajcég vezeti az exportőrök és a legnagyobb saját tőkével rendelkező vállalatok listáját is; az alkalmazottak számát tekintve pedig – a MÁV és a Magyar Posta mögött – a harmadik.

A lista legnagyobb előrelépője az 52. helyen debütált EMFESZ Kft., a legnagyobb vesztes pedig a Solectron, amely a 2004-es 74. hely után 180. pozícióba került. A járműgyártók között az Audi Hungaria végzett az élen, a gép-

ipari cégek listáját a GR Hungary, a vegyipari cégekét a Mol, a gyógyszergyártókét a Richter Gedeon, az élelmiszer-ipari társaságokét pedig az Unilever vezeti.

Az összeállításból kiderül: a tavalyi év lényegesen jobb volt, mint a 2004-es. A 200-as klub tagjainak teljes árbevétele 2005-ben éves összevetésben 13,6, az összesített üzemi eredmény 20,2, a saját tőke pedig 16,5 százalékkal nőtt. Az eredménynek az árbevételnél gyorsabb ütemű növekedése Martin József Péter, a Figyelő főszerkesztője szerint arra utal, hogy a top 200-as cégek sokkal egészségesebben fejlődnek, mint a gazdaság egésze. Az eredmény ennél is jobb lehetett volna, ha az állami vállalatok nem gyakorolnak erős visszahúzó erőt, a MÁV 80,6 milliárd és a BKV 22,5 milliárd forintos nettó vesztesége adta ugyanis a top 200 harminc veszteséges vállalata által összesen elkönyvelt mínusz oroszlánrészét.

A Szépművészeti Múzeumban szombat este megtartott gálán kiosztották a Figyelő díjait is. Az objektív mutatók mellett nem számszerűsíthető szempontokat is figyelembe vevő (a piaci versenynek kitett cégekre koncentráló) vállalatvezetőkből és egyetemi tanárokból álló szakmai zsűri döntése alapján a 2005-ös év Top 200 vállalata az Axiál Kft., legjobb pénzintézete pedig az Erste Bank lett. A leghatékonyabb vállalat díját az Alcoa-Köfém, a legeredményesebb vállalatét a GE Hungary kapta. A k+f területén leginkább elkötelezett társaság címével a Richter Gedeon büszkélkedhet, az év adományozója pedig a Magyar Telekom.