Orosz újgazdagok Dalmáciában

Az újgazdag orosz tőke felfedezte a jó befektetési és fejlesztési lehetőségeket kínáló Adria-partot: a horvátországi Dalmáciában és a szomszédos Montenegróban egyre-másra emelkednek az orosz tőkével épülő luxusszállodák – írja elemzésében a DPA. A pénz nem számít az új befektetőknek – vélekednek a helyi ingatlanügynökségek és magánemberek. Az orosz pénzmágnások ezzel alaposan felhajtják az ingatlanárakat: a montenegrói Tivatban egy négyzetméter lakóterületért akár 1200 eurót is elkérnek, miközben a helyiek átlagjövedelme havonta 200 euró körül van.

Más horvátországi tengerparti városokban a 2000 eurót is meghaladja például az üzlethelyiségek négyzetméterének eladási ára. Ez nem riasztja el a további orosz befektetőket, akik magángépeikkel a két montenegrói repülőtér legjobb ügyfelei is egyben. Külön vonzerőt jelent, hogy Horvátország és Montenegró EU-tagsága belátható időn belül van. Egyelőre senkinek nincsenek pontos adatai arról, hány létesítmény van már orosz tulajdonban, mert sok esetben igen bonyolult a tulajdonviszonyok áttekintése.

A horvátországi Mali Losinjban egy orosz befektetőnek a helyi beépítési terveket is sikerült megváltoztatnia, hogy szállodáját 1200 férőhelyesről 2100-asra bővíthesse. Hercegnoviban, a Kotori-öböl bejáratánál egy orosz konzorcium 100 ezer négyzetmétert vásárolt fel a legjobb fekvésű tengerparti területekből, amelyek korábban katonai tulajdonban voltak, ennek következtében hozzáférhetetlenek az idegenforgalom számára.

Lapjelentések szerint a moszkvai polgármester 12 ezer négyzetméternyi területet 4 millió euróért szerzett meg, az űrhajós Alekszej Leonov is büszke adriai ingatlantulajdonos. A jó olajipari kapcsolatoknak köszönhetően egyes építkezéseknél a kútfúrásokhoz egyenesen a szibériai olajmezőkről érkeznek hatékony fúróberendezések.

Nyugati diplomaták ennek nyomán arra figyelmeztetnek, hogy az Adriai-tenger partján sok, kétes forrásból származó pénzt mosnak tisztára és állomásoztatnak. Arra is akad példa, hogy felépített szállodák évekig állnak üresen, orosz tulajdonosuk bizonyára egyszerűen arra vár, hogy pénze elévülés útján tisztára „mosódjon”.

A gazdag orosz befektetők váltak a londoni ingatlanpiac legdrágább területeinek legjelentősebb külföldi vásárlóivá, megelőzve az amerikaiakat és a közel-keleti olajsejkeket – áll egy friss felmérésben. Az Evening Standard, a londoni délutáni napilap megbízásából összeállított listán a Knight Frank ingatlanközvetítői hálózat kimutatta, hogy a hatmillió font (2,5 milliárd forint) fölötti áron eladott londoni lakóingatlanok 20 százalékát oroszok veszik meg.

Az átlagon belül a legdrágább londoni kerületekben – St. John’s Woodban, Kensingtonban, ez utóbbinak is elsősorban a Holland Park környéki, legexkluzívabb negyedében –, a hatmillió font fölötti piacon az orosz vásárlók részesedése elérheti a 40 százalékot, megelőzve a britekét – mondta a Knight Frank szakértője. Az ügynökség nemrég 35 millió fontért (15 milliárd forint) adott el egy házat egy orosz családnak London legdrágább utcájában, a Kensington Palace Gardensben.

A tavaly nyári kamatlábcsökkentés az év elején még éreztette keresletfelhajtó hatását, de az év közepétől mindenképpen lassulással számoltak az elemzők, ám ez a jelek szerint nem következik be. Nagy-Britannia legnagyobb jelzálog-hitelezője, a Halifax a fentieknél kisebb, mindössze 3 százalékos, az inflációt némiképpen meghaladó emelkedést vár.

Akadnak olyan borúlátók is, akik egyenesen az árak visszaesését jósolják.

A Capital Economics piacelemzői egyenesen 20 százalékos lejtmenetet prognosztizálnak a következő három évre.

Meglátásuk szerint Nagy-Britannia lakáskínálata jelentős mértékben túlértékelt, s ez korrekcióhoz vezethet a közeljövőben. A lakáspiac összeroppanásával azonban a fenti várakozások valósággá válása esetén sem kell számolni, hiszen a kereslet még mindig meghaladja a kínálatot.

A jövő év és 2008 a további árcsökkenések időszaka lehet, főként az általánosan tapasztalható gazdasági visszaesés miatt.

A pesszimista várakozások ellen szól a foglalkoztatottság bővülése, illetve az a tény, hogy hosszú távon is alacsony kamatlábak valószínűsíthetők.

E két tényező pedig fellendítheti a keresletet, hiszen elérhetőbbé válnak a lakások.

A tavaly nyári kamatlábcsökkentés az év elején még éreztette keresletfelhajtó hatását, de az év közepétől mindenképpen lassulással számoltak az elemzők, ám ez a jelek szerint nem következik be. Nagy-Britannia legnagyobb jelzálog-hitelezője, a Halifax a fentieknél kisebb, mindössze 3 százalékos, az inflációt némiképpen meghaladó emelkedést vár.

Akadnak olyan borúlátók is, akik egyenesen az árak visszaesését jósolják.

A Capital Economics piacelemzői egyenesen 20 százalékos lejtmenetet prognosztizálnak a következő három évre.

Meglátásuk szerint Nagy-Britannia lakáskínálata jelentős mértékben túlértékelt, s ez korrekcióhoz vezethet a közeljövőben. A lakáspiac összeroppanásával azonban a fenti várakozások valósággá válása esetén sem kell számolni, hiszen a kereslet még mindig meghaladja a kínálatot.

A jövő év és 2008 a további árcsökkenések időszaka lehet, főként az általánosan tapasztalható gazdasági visszaesés miatt.

A pesszimista várakozások ellen szól a foglalkoztatottság bővülése, illetve az a tény, hogy hosszú távon is alacsony kamatlábak valószínűsíthetők.

E két tényező pedig fellendítheti a keresletet, hiszen elérhetőbbé válnak a lakások. -->