Vita a jogászi reklámok jogosságáról
A Magyar Ügyvédi Kamarának (MÜK) egyelőre nem kell módosítania etikai szabályzatának az ügyvédek reklámozására vonatkozó részeit. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) erre kérte ugyan a szervezetet, versenyellenesnek tartva az említett részeket, a MÜK azonban megtámadta a határozatot, és annak végrehajtását az érdemi döntésig első fokon fel is függesztette a Fővárosi Bíróság – közölte lapunkkal Bánáti János. Az ügyvédi szervezet elnöke érdemi döntést azonban csak jövőre vár. Bánáti szerint bizonyos finomításokra, pontosításokra mindenképpen szükség van, mert az etikai szabályzat megszületése óta lezajlott technikai fejlődéssel (például honlapok megjelenése) a jelenlegi szabályozás nem tud lépést tartani.
A GVH egy ügyvédi iroda kérésére kezdett vizsgálódni, amely azt nehezményezte, hogy a saját honlapjára nem tehet fel különböző ügyvédi tevékenységet népszerűsítő szövegeket. Az elnökségi állásfoglalás ugyanis általánosabb megfogalmazással előírja, hogy az ügyvédi honlap tartalma nem szolgálhatja az ügyvéd, illetve szolgáltatásának népszerűsítését, vagy egyéb reklámcélt. A korlátozást erősíti az állásfoglalás azon szabálya is, amely tiltja a gazdasági reklámnak minősülő megjelölés használatát. A GVH szerint a fenti szabályok a gazdasági reklám teljes megtiltása felé mutatnak, amelyet a jogállamiság, illetve az ezt szolgáló alapértékek nem indokolnak. A versenyhivatal úgy látta, hogy a MÜK etikai szabályzatának az ügyvédek reklámozási gyakorlatára vonatkozó egyes rendelkezései, valamint a MÜK-elnökségnek az ügyvédek internetes honlapja tartalmát meghatározó állásfoglalásának egyes pontjai a magyar és a közösségi versenyjogba ütköznek.
Bánáti szerint az ügyvédi reklámozás kényes kérdés: a titoktartás egyértelmű, így ennek következtében nem lehet referencialistát készíteni, korábbi és jelenlegi ügyfelekre hivatkozni, vagy összehasonlítást végezni.
Képtelenség összehasonlítani az ügyeket, mert sem az eredmények, sem az árak nem vethetők össze, hiszen minden ügy más, nincsenek sablonok – mondja Máthé Balázs, a Máthé Ügyvédi Iroda alapító-vezetője, akinek szakterülete a nagyobb volumenű nemzetközi tranzakciók lebonyolítása. A teljesen liberalizált angolszász piacokon sincs olyan hirdetés például, hogy „nyilvános részvénykibocsátást X összegért vállalunk” – teszi hozzá.
Bánáti úgy véli, csak az irodák kis részének áll érdekében a teljes liberalizáció, és nincs ez irányú nyomás a kamarában. Olyan területen azonban, ahol nehezebb eligazodni, például olyan szolgáltatás esetében, amely aránylag egyszerű, és minden ügyvéd el tudja végezni, szükség van a módosításokra. A költséges reklámkampányokat csak a tőkeerős irodák engedhetnék meg maguknak – fűzte hozzá. Máthé úgy látja, hogy az ügyek összetettségén túlmenő okokból sem a nemzetközi ügyvédi irodák budapesti fiókjai élnének elsősorban a direkt reklám lehetőségével, hiszen ők nemzetközi klientúrájuk és hírnevük révén nincsenek rászorulva a reklámozásra. A gazdasági és polgári jog területén olyan azt megfizetni képest irodáknak állna érdekében a direkt reklám, amelyek alapvetően egyszerű és nagyszámú jogi szolgáltatást nyújtanak fő profilként: ilyen lehet például a cégalapítás és állandó cégképviselet, a magáncélú ingatlanok adásvétele, a társasház-alapítás stb. – tette hozzá. Máthé úgy véli, a kamara valószínűleg attól tart, hogy teljes liberalizáció esetén olyan szatócsboltjellegű hirdetések lepnék el az utcákat és a táblákat, mint amilyenek az USA-ban vannak, ahol kisebb ügyek megoldására már konkrét árkategóriákat határoztak meg. Ez csak az árakat törné le, és reklámnak sem lenne a legjobb. Máthé szerint azonban az eddigi szabályozás is kijátszható volt burkolt reklámmal. Ilyen például egy lapban nagy hirdetésben bejelenteni, hogy az iroda új helyre költözött. Úgy látja, hogy főleg gazdasági területen a rendszeres publikációk vagy a mé-
diában adott szakértői tanácsok sokkal jobb reklámot jelentenek, mint a direkt hirdetések.
A jogi reklámok hatása a piacra
A teljes liberalizáció sem jelentene érezhető változást a reklámipari megrendelések volumenében – állítja Megyer Örs, az Önszabályozó Reklámtestület elnöke. Ez egy szűk magánszektor, elég jól behatárolható célcsoporttal – teszi hozzá. Megyer szerint az ügyvédi irodáknak általában kis tőkéjük van, így nem lenne elegendő anyagi forrás profi reklámügynökségek alkalmazására; emellett a nyugat-európai országokban sem mozgatják a reklámipart az ügyvédi irodák.Ugyanakkor egy neve elhallgatását kérő szakértő minimum százmilliárd forintra teszi az irodák által bonyolított tranzakciókból befolyó jutalék értékét.
Ugyanakkor egy neve elhallgatását kérő szakértő minimum százmilliárd forintra teszi az irodák által bonyolított tranzakciókból befolyó jutalék értékét. Jogszabály a jogászokról A GVH versenykorláto-
zónak tekintette az etikai szabályzat 11/1. pontjá-
ban írt korlátozást:
„Az ügyvéd köteles tartózkodni az ügyfélszerzés minden tisztességtelen formá-jától, így különösen ügynököt és felhajtót nem vehet igénybe.
Az ügyvéd másnak sem anyagi, sem egyéb ellenszolgáltatást nem nyújthat azért, mert őt a jogkereső személy részére ajánlotta.” Az abban foglalt szabály valamennyi, a személyes eljárással történő ajánláson túli ügynöki tevékenység igénybevételét is tiltja.
Versenyjogba ütközőnek találta továbbá az etikai szabályzat 11/4. a) pontjában írt azon szabályt, amely csak két hónapig engedi
az iroda fellelhetőségének
a közzétételét, valamint
a 11/4. c) pontját, amely rendelkezés – megfogalmazása folytán – korlátozza a reklámmegjelenítés módját és formáját, továbbá
a 11/4. e) pontjában foglalt azon szabályt, amely – az ügyvéd által közzétehető hirdetés tartalmának restrikciója által – indokolatlanul és aránytalanul korlátozza
az ügyvédek más piacokon való megjelenését.-->
