Egyesített erÕk kellenek

Az energiabeszerzések többforrásúvá tételérÕl, a felhasználás hatékonyságának növelésérÕl, az áramszállításban való együttmÛködésrÕl és az érintett országok önálló energiamixének meghatározásáról fogadott el közös nyilatkozatot tegnap tizenkét európai ország energiaügyekben illetékes minisztere Budapesten. Az immár harmadik regionális energiacsúcs megnyitóján Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter közölte: az érdekegyeztetésre azért van szükség, hogy térségünk egységesen léphessen fel az Európai Unió szintjén, valamint az Oroszországgal vagy az Egyesült Államokkal folytatott energiastratégiai tárgyalásokon.

A négy pontból álló közös nyilatkozattal a tárcavezetÕk egyúttal a novemberi 23-i uniós energiaminiszteri találkozóra is felvértezték magukat. A dokumentum a beszerzés diverzifikálásának fÕ eszközéül a Nabucco és a Kék Áramlat gázvezeték beruházásában való részvételt és a cseppfolyós földgáz importját szolgáló terminálok építését jelölte meg. A felhasználás hatékonyságának növelése kapcsán a tanácskozás utáni tájékoztatón Kóka János kiemelte, hogy Magyarországon egységnyi GDP elÕállítására 3-4-szer annyi energiát használnak fel, mint az

uniós átlag. Az áramszállításban – tekintettel a november 4-i európai áramkimaradásokra – össze kell hangolni az európai országok villamosenergia-átviteli hálózatainak mÛködését és bÕvíteni a határkeresztezÕ kapacitásokat. Az európai államok azonban továbbra is önállóan döntik el, milyen energiahordozót milyen arányban használnak fel, betartva persze ellátásbiztonság, a gazdaságosság és a környezetvédelem követelményeit.

Ismert, hogy több esemény is sürgeti az európai energiabiztonság kérdésének újragondolását. Az elsÕ komoly sokk az év elején érte a földrészt, amikor több országban is akadozott a gázellátás az exportÕr Oroszország és egyik vevÕje, Ukrajna gázárvitája miatt. Kisebb figyelmet kapott, ám annál fontosabb, hogy a leghidegebb téli napokon Oroszországon belül is gond volt a gázellátással, s nem biztatóak a mostani kilátások sem. A második sokk az említett áramellátási zavar volt. Egy németországi áramszállítási rutinmÛvelet okozott sok helyen rövid kimaradást. A harmadik veszélyforrás csepegtetve érkezik: egyre nÕ az állami tulajdonú Gazprom, s rajta keresztül az orosz vezetés befolyásolási lehetÕsége az európai energiapiacon. Utóbbi kérdésben – jogosan vagy nem – tegnap a NATO is megkongatta a vészharangot. A katonai szövetségnek készített bizalmas tanulmány szerint Moszkva Algéria, Líbia, Katar, a közép-ázsiai országok és esetleg Irán bevonásával gázkartell létrehozására készül. Egy másik vádpont szerint valójában azért egyre drágább az Oroszországból érkezÕ gáz, mert túl keveset költenek a kitermelés növelésére. (Oroszország adja az Európában felhasznált földgáz 24 százalékát.) A piacon betöltött szerepét Moszkva politikai céljainak a megvalósítására használja a

NATO-szakértÕk szerint, akik Ukrajna és Grúzia esetét hozzák példának a Financial Times tolmácsolásában. A dolgozat kapcsán Dmitrij Peszkov, a Kreml helyettes szóvivÕje közölte: akik ezeket megfogalmazták, nem is értik, mi az energiabiztonság. Orosz részrÕl ugyanis a termelÕk és a vevÕk piaci függetlensége a fÕ elv. „Csak egy Õrült gondolhatja, hogy Oroszország európai nyomásgyakorlásra használhatja a gázt, hiszen eladóként éppen annyira függ a vevÕitÕl, mint azok tÕle” – jelentette ki. VG

A gázt egy korábban nem vizsgált rétegben, a román határ közelében lévÕ Penészlek térségében hozták fel a PEN–104-es próbakútból – derül ki az anya-vállalat tÕzsdei bejelenté-

sébÕl.

A kút napi 96 ezer köbmétert hoz a felszínre, több mint ezer méter mélyrÕl.

A gázt egy korábban nem vizsgált rétegben, a román határ közelében lévÕ Penészlek térségében hozták fel a PEN–104-es próbakútból – derül ki az anya-vállalat tÕzsdei bejelenté-

sébÕl.

A kút napi 96 ezer köbmétert hoz a felszínre, több mint ezer méter mélyrÕl.-->